Zárszámadás, 1932-1933
Jelentés az 1932-1933. évi zárszámadásról
13 fejezet rendkívüli bevételeinek 1. rovatán) 4-8 millió P. /) Az állami vas-, acél- és gépgyárak által az 1933 : II. t ?-c. alapján felvett kincstárjegy kölcsön (1. ugyanott a 2. rovaton) 6*3 „ „ g) A pénzügyi tárcától az üzleti hiány részbeni fedezésére kapott javadalmazás (1. ugyanott a 4. rovaton).. 1*2 „ Bevételek együtt 78-1 millió P. II. Kiadás : Az államvasutak által a M. Kir. Államvasutak Alkalmazottai Fogyasztási- és Takarékszövetkezetének adott kölcsön (1. a XX. fejezet átmeneti kiadásainak 3. rovatán) 0 #3 „ Tiszta bevétel . 77*8 millió P. • t Levonva ebből az állami üzemek sommázata szerint mutatkozó pénztári készlet növekedését (1. a zárszámadás 19. oldalán) 2*— „ P-t Az állami üzemek hiánya 75-8 millió P. Az egész államháztartás tulajdonképeni hiánya . . 104'1 millió P. Külön reámutat itt a legfőbb állami számvevőszék arra, hogy a kimutatott hiány a valódi kezelésben az 1932 : XIV. t.-c. szerint kiegyensúlyozott, s csupán a valódi kezelést felölelő állami költségvetéssel szemben jelentkezik. Az összes pénztári eredményeket, tehát az átfutó kezelés eredményeit is számitásba venni nem lehet, mert e kezelés, amint elnevezése is mutatja, nem végleges, hanem csak ideiglenes eredményeket tartalmaz s különösen bevételi eredményei azok, amelyekhez kétség férhet a tekintetben, vájjon azok némelyike egyáltalán megilleti-e az államkincstárt. Meg kell emliteni itt, hogy a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának magyarországi képviselője Magyarország pénzügyi helyzetéről az 1933. év második negyedére szerkesztett jelentésében a hiányt az állami közigazgatásra nézve 87:8 millió P-ben állapitja meg, amelyhez azonban még hozzászámítja azt a 502 millió P-t, amely a külföldi adósságszolgálatra a külföldi hitelezők alapjába nem fizettetett be. Ily alapon e jelentés szerint 138 millió P-re tehető a hiány. Az állami üzemek hiányát pedig hozzávetőlegesen a kincstár által nyújtott előlegek összegében állapitja meg.