Zárszámadás, 1931-1932

Jelentés az 1931-1932. évi zárszámadásról

7 irás jelentékeny része hátralékban marad. Ezt a bevételi hátralékot, mely az állami zárszámadás állandó tényezője, az eredmények megítélésénél nem lehet teljes egészében számitásba venni, mert annak egy része a gazdasági viszonyokhoz képest esetleg csak hosszabb idő elteltével kerül lerovásra, más része pedig különböző okok (elemi csapások, stb.) miatt be sem hajtható, avagy a jogorvoslati eljárások során bizonyul törlendőnek. Az államháztartás eredményeinek helyes megitélése érdekében tehát a lerovási eredményeket is össze kell hasonlítani az előirányzattal. Ez az összehasonlítás a következő eredményeket mutatja : Az állami közigazgatásra vonatkozó előirányzatnál a költségvetési törvény, valamint az 1930/31. évről áthozott hitelmaradványok és a külön törvényes felhatalmazások alapján a bevezetőleg részletesen megállapított 234,629.287 P 12 f felesleggel szemben, a zárszámadás az állami közigazgatás valódi kezelésénél a lerovásban. 35,094.066 „ 13 „ felesleget tüntet fel, amely ugy keletkezett, hogy mig a költségvetésen alapuló, valamint az előirányzat nélküli és a hátralékkezelés együttesen 192,271.786 P 04 f hiányt mutat, addigra külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben 227,365.852 P 17 f a felesleg. Az állami üzemekre vonatkozó előirányzatnál a költségvetési törvény és az 1930/31. évről áthozott hitelmaradványok alapján 140.628 P 81 f felesleg jelentkezik, amellyel szemben a zárszámadás az állami üzemek valódi kezelésénél a lerovásban 9,913.702 „ 85 „ hiányt tüntet fel. Összefoglalva az állami közigazgatás és az állami üzemek eredményeit, az előirányzatnál a költségvetési törvény, továbbá az 1930/31. évről áthozott hitelmaradványok és a külön törvényes felhatalmazások alapján megállapított 234,769.915 P 93 f felesleggel szemben, a zárszámadásban a valódi kezelés lerovási adatait véve alapul, a felesleg 25,180.363 „ 28 „ amely ugy állott elő, hogy a költségvetésen alapuló, továbbá az előirányzat nélküli kezelésben együttesen jelentkező 202,192.792 P 32 f hiánnyal szemben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben és a hátralékkezelésben 227,373.155 P 60 f felesleg van. Az előzőkben ismertetett 25*2 millió P pénztári feleslegre vonatkozólag reá kell mutatnia a legfőbb állami számvevőszéknek arra, hogy az csupán a szorosabb értelemben vett pénztári kezelés eredményét tünteti fel, anélkül, hogv a bevételek és a kiadások végeredményének kialakulásánál számitásba vétetnék az, hogy azok között rendkiviili tényezők (kölcsönökből eredő bevételek, alapszerü kezelésekből áthozott összegek, stb.) is foglaltatnak, amelyeknek közrehatása nélkül az eredmény kedvezőtlen, azaz végeredményben hiány mutatkozik. Ezeket a rendkiviili tényezőket pedig nem