Zárszámadás, 1931-1932

Jelentés az 1931-1932. évi zárszámadásról

124 INDOKOLÁSOK A BEKUtíÁzÁ SOKNÁL. 124 323. tétel. 19. cim : Elemi népiskolák. A hódmezővásárhelyi állami elemi iskolák és óvodák épitési költségeire. Előirányzat nélküli kiadás 50.000 P. A munkanélküliség enyhitését célzó közmunkák keretében az 1930. évi október hó 17.-én hozott minisztertanácsi határozattal engedélyezett hitel keretén belül a hódmezővásárhelyi állami elemi iskolák és községi óvodák építésére a fenti összeg utalványozása vált szükségessé. 324. tétel. 25. cim : Országos Magyar Gyüjteményegyetem .és annak Tanácsa. 2. rovat : A Magyar Nemzeti Muzeum épületének muzeális célokra való átalakitási és berendezési költségeire. Előirányzat nélküli kiadás 45.000 P. A Magyar Nemzeti Muzeum főépületében szükségessé vált épitési és berendezési munkák az erre a célra előirányzott hasznos beruházási és tárca beruházási hitelből elvégezhetők nem voltak. Egyes munkák olyan épitészeti helyzetet teremtettek és oly intézkedéseket követeltek, amikre előre számítani nem lehetett s aminek folytán a fenti többköltséget utalványozni kellett. XIX. fejezet. Igazságügyi minisztérium. 325. tétel. 2. cim : Királyi biróságok. Törvénykezési és járásbirósági épületek és birósági fogházak építésére, bővítésére, telek vételekre, első felszerelésekre és az ezekkel kapcsolatos költségekre. Túlkiadás 19.462 P 62 f. A túlkiadást az okozta, hogy Csongrádon a munkanélküliség enyhítése érdekében közmunkát kellett végeztetni s minthogy ott egy uj járásbirósági épület építése amúgy is tervbe volt véve, minisztertanácsi határozat alapján az építkezés megtörtént. 326. tétel. 5. cim : Igazságügyi gazdasági ellátás és üzemek. 2. rovat : Rabgazdasági földbirtokok vételárának törlesztésére. Előirányzat nélküli kiadás . . 260.941 P 82 f. Az igazságügyi letartóztatási intézetekben elhelyezett egyének létszámának mintegy fele az őstermeléssel foglalkozók sorából kerül ki. Elsőrendű fontosságú állami érdek tehát, hogy ezek az egyének letartóztatásuk tartama alatt is élethivatásuknak megfelelően foglalkoztattassanak, annál is inkább, mert az ily módon elért jövedelemtöbblettel a rabtartási költség lényegesen csökkenthető és emellett a letartóztatottak jobb és olcsóbb ellátása biztositható. Ezenkívül a mezőgazdasági munkáltatás fejlesztését indokolttá teszik azok a mind gyakrabban előforduló panaszok, melyeket különböző ipari érdekeltségek az ipari rabmunka-verseny miatt emelnek. E szempontokat mérlegelve, a letartóztatási intézetek mellett rabgazdaságok (rabkertészetek) létesítése határoztatott el, melyeknek céljaira az 1920 : XXXVI. t.-c. 84. és az 1924 : VII. t.-c. 27. §-a alapján az Országos Földbirtokrendező Bíróság földterületeket juttatott, nevezetesen a gyulai kir. törvényszéki fogház részére 64 kat. hold 1.090 négyszögöl, a kaposvári kir. törvényszéki fogház részére 20 kat. hold, a nagykanizsai kir. törvényszéki fogház részére 25 kat. hold, a szolnoki kir. törvényszéki fogház részére 15 kat. hold és a szegedi kir. kerületi börtön részére 746 kat. hold 1.090 négyszögöl kiterjedésű földterületet. Ezek mellett a hartai országos büntetőintézet részére a Magyar Tudományos Akadémiától az 1918 kat. hold 291 négyszögöl kiterjedésű miklapusztai birtok vásároltatott meg. A juttatott ingatlanok megváltási árát — a fennálló szabályok értelmében — a megváltási ár 5-4 %-t kitevő amortizációs részletekben 52 év alatt kell törleszteni, mig a megvásárolt birtok vételára 30 félév alatt törlesztendő. A birtokok megszerzésével járó összes költségek a juttatott, illetve megvásárolt földbirtokok jövedelméből törlesztetnek.