Zárszámadás, 1931-1932

Jelentés az 1931-1932. évi zárszámadásról

104 INDOKOLÁSOK AZ ÁTMENETI KIADÁSOKNÁL. \ \ \ üzleté vekről kimutatott és a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium által is ellenőrzött és megállapitott 11.435 P 29 f üzemi veszteség megfelelő más fedezet hiányában az elől emiitett rovat terhére utalványoztatott. 229. tétel. 7. cim : Viziigyi szolgálat. 3. rovat : Állami hozzájárulás a viselendő legnagyobb teher határát elért vizitársulatok javára. Túlkiadás 178.957 P. Az 1884 : XIV. t.-c. 23. §-a alapján az állam által viselendő hozzájárulás cimén ténylegesen felmerült költségek kiegyenlítése folytán állott elő. E cimen a Csongrádsövényházi ármentesitő és belvizszabályozó társulat részére 59.851 P-t, a Hármasalgyői ármentesitő és belvizszabályozó társulat részére 344.106 P-t, összesen tehát 403.957 P-t kellett utalványozni. 230. tétel. 7. cim : Viziigyi szolgálat. 4. rovat : Folyószabályozással és öntözéssel kapcsolatos tanulmányokra és kísérletekre. Túlkiadás 124.700 P. Az utóbbi években az Alföld öntözésének kérdése mindjobban időszerűvé vált. Az Alföld éghajlata ugyanis kontinentális jellegű, vagyis a kedvezőtlen csapadékmegoszlás miatt a nyári szárazságok gyakran ismétlődnek, sőt időnként aszályokká válnak. Ez a körülmény a termelést bizonytalanná, a nyár végén beérő termények termelését pedig kockázatossá teszi. Régebben az alföldi aszályos éghajlat és a bizonytalan termelés hatását nem érezhette oly mértékben az ország, mint jelenleg, mert a dúsabb csapadéku, de más államok fennhatósága alá jutott országrészek (Kisalföld, Bánát, Erdély) biztosabb termései kiegyenlítő szerepet játszottak. Azonkívül az utóbbi évtizedben az ország és ezzel az Alföld népsűrűsége is növekedett, ami a mezőgazdaság terén munkahiányt teremtett. Az öntözés kérdésének megoldása tehát a termelési biztonságot, az egyoldalú búzatermelés helyett változatosabb gazdálkodást von maga után, munkaalkalmat teremt, továbbá az öntözéssel kapcsolatban az okszerű telepítés is végrehajtható, ami a nagybirtok nehéz pénzügyi helyzetében, aránylag olcsón volna megoldható. A felsorolt meggondolások vezették a kormányt, mikor az Alföld öntözésének tanulmányozására és megfelelő tervek elkészítésére egy tb. m. kir. főkonzulnak megbízást adott. E megbízást az tette indokolttá, hogv az illető nemcsak a magyar viszonyokat ismerte, hanem a spanyolországi sikeres öntözéseknél két évtizedet meghaladó működése alatt az öntözés, de kivált az ott szokásos szántóföldi öntözés terén olyan tapasztalatokat szerzett, aminőt a magyar szakértők a túlnyomóan rétöntözésbőr álló és amúgy sem nagy terjedelmű magyar öntözéseknél eddig még nem szerezhettek meg. Ezt mérlegelve, a kormány az alföldi öntözés kérdésének tanulmányozására szerződésszerű megbízást adott s az ennek alapján történt tervezés költségeire nevezettnek 150.000 P-t engedélyezett, mely kiadásnak a fenti rovaton történt utalványozása következtében 124.700 P túlkiadás állott elő. A túlkiadás fedezetéül a minisztertanács az 1931 : XIII. t.-c. 5. §-ában nyert felhatalmazás alapján hitelátruházásképen a 10. „Mezőgazdasági tudományos és kisérletügyi intézmények" cim átmeneti kiadásainak 4. „Az Alföld agrogeológiai tanulmányozására (II. részlet)" rovatán elért megtakaritásból 90.000 P-t és a 12. „Mező- és közgazdaság különböző ágai" cim átmeneti kiadásainak 2. „Legelőjavitási célokra" rovatán elért megtakaritásból 35.000 P-t, összesen 125.000 P-t jelölt ki. 231. tétel. 7. cim : Viziigyi szolgálat. 5. rovat : Városoknak és vizitársulatoknak vizszabályozásokra államsegély. Előirányzat nélküli kiadás .. 692.000 P. A munkanélküliség enyhítése céljából közmunkák elvégzésére a következő államsegélyek engedélyeztettek: a fekete—pécsi és egerszegi vizlecsapoló társulatnak a Pécs—feketehidi belvíz levezető csatorna építésére 50.000 P,