Zárszámadás, 1931-1932

Jelentés az 1931-1932. évi zárszámadásról

11 zat nélküli rendes bevételek 4*429 millió P-t, az előirányzat nélküli rendkívüli bevételek pedig 77-600 millió P-t, együttvéve tehát 82-029 millió P-t tettek. Az előirányzat nélküli rendes bevételek túlnyomó része, nevezetesen 3*720 millió P az állami közigazgatásnál állott elő. A 77*600 millió P előirányzat nélküli rendkívüli bevételből 19*479 millió P az állami közigazgatásra. 58*121 millió P pedig az állami üzemekre esik. Az állami közigazgatás előirányzat nélküli rendkívüli bevételei a következőképen alakulnak : a Magyar Nemzeti Bank üzleti nyeresége 3*476 millió P, az Osztrák-Magyar Bank és az Állami Jegyintézet felszámolási tömegéből 2*832 millió P, osztrákmagyar államvasuti kötvények, valamint visszavásárolt több valutás és aranyforintra szóló kötvények kamata és egyéb bevételek 1*470 millió P, a pénzügyi tárca „Különféle kiadások és bevételek" ciménél elszámolt osztalékok és visszatérítések 9*473 millió P ; a többi bevétel kisebb összegű tárcabevételekből és téritményekből állott elő. A költségvetési törvény végrehajtása szempontjából felemlítem, hogy az 1931 : XIII. t.-c. 6. §-a alapján az 1931/32. évi költségvetésben a „rendes" és az „átmeneti" kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl még egy évre, vagyis az 1932/33. év végéig terjedő felhasználási idő megállapításának helye nem volt. A „beruházások" céljaira megállapított összegekre nézve azonban a felhasználási idő az 1932/33. költségvetési év végéig megengedtetvén, e rendelkezés folytán az állami közigazgatás 4,708.534 P 79 f-t, az állami üzemek pedig 6,493.414 P 28 f-t visznek át az 1932/33. évi kezelésbe hitelmaradványként. Megjegyzem, hogy azonos természetű rendelkezést tartalmazott az 1930/31. évi költségvetésről szóló 1930 : XX. t.-c. is, s ennek alapján az 1930/31. évi kezelésből az 1931/32. évi kezelésbe mint beruházási hitelmaradvány az állami közigazgatásnál 2,985.731 P 80 f, az állami üzemeknél pedig 359.371 P 19 f, összesen tehát 3,345.102 P 99 f volt átviendő. Minthogy az 1915 : XII. t.-c. 2. §-a értelmében az előző évről áthozott beruházási hitelmaradvány a folyó évre szóló költségvetésben engedélyezett beruházási hitelekhez hasonló módon kezelendő és a folyó évre megszavazott beruházási hitel gyarapodásaként veendő számításba, az 1931/32. évi zárszámadásban az 1931 : XIII. t.-cikkel megszavazott beruházási hitelek az 1930/31. évről áthozott beruházási hitelmaradványokkal növelendők voltak. Ez idézi elő azt, hogy a zárszámadás beruházási részénél feltüntetett hitel az 1931/32. évi költségvetéssel megszavazott beruházási hiteltől eltér és hogy a zárszámadás szerint az előirányzat mérlege — mint azt jelentésem elején már emiitettem — 2,345.102 P 99 f hiányt tüntet fel, holott az 1931/32. évi költségvetés az 1931 : XIII. t.-c. 3. §-ában közölt mérleg szerint 1,000.000 P fölösleggel zárul. Ami az összes pénztári (készpénz) kezelést illeti, a zárszámadás szerint a valódi (rendes és rendkívüli) tényleges kiadások és valódi (rendes és rendkivüli) tényleges bevételek egybevetése 25*180 P millió felesleget mutat. Az átfutó kezelésnél a kiadás 2*807 millió P-vel volt kisebb a bevételnél. A pénztári tényezőknek ilyetén alakulása folytán az 1930/31. évről áthozott 86*930 millió P pénztári maradvány 27*987 millió P-vel gyarapodott, ugy hogy az 1932 33. évre 114*917 millió P pénztári maradvány volt átvihető. Megjegyeztetik, hogy az állami üzemek pénzmaradványainak és a lebegő szállítmányok leszámításával, az állami közigazgatás céljaira az