Zárszámadás, 1930-1931

Jelentés az 1930-1931. évi zárszámadásról

8 hozott hitelmaradványok és a külön törvényes felhatalmazások alapján megállapított 68,508.737 P 61 f felesleggel szemben, a zárszámadásban a valódi kezelés leróvási adatait véve alapul, a kiadás a bevételnél több volt 48,238.237 „ 76 f-rel, amelv ugy állott elő, hogy a költségvetésen alapuló, továbbá az előirányzat nélküli és a hátralékkezelésben együttesen jelentkező 122,908.418 P 74 f hiánnyal szemben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben 74,670.180 P 98 f felesleg van. Az 1930/31. évi állami zárszámadás előírási (utalványozási), valamint lerovási (tényleges) eredményeinek a költségvetéssel való összehasonlítása utján a fentiek szerint jelentkező kezelési eredményekkel kapcsolatban itt reá kell mutatnom arra, hogy a pénzügyminiszter úr jelentéseiben a kezelési eredmény megállapításánál mindenkor a Magyar Nemzeti Banknál és a Postatakarékpénztárnál vezetett állami számlák eredményeit, vagyis úgy a valódi, mint a tárcabeli átfutó kezelés lerovási adatait veszi alapul. Nem tesz és a számlaeredmények alapján nem is tehet különbséget az e számlákon jelentkező valódi és átfutó kezelés között, mert a számlák e két kezelés eredményeit együttesen mutatják. A pénzügyminiszter urnák az ország pénzügyi helyzetéről kiadott LX. havi jelentése szerint az 1930/31. számadási év 0'1 millió P bevételi többlettel zárult, a jelen zárszámadás szerint pedig a lerovási eredmények alapján kimutatott pénztári hiány 48'2 millió P. A két eredmény között 48-3 millió P eltérés mutatkozik, amely eltérésből 15*9 millió P az állami üzemekre esik. Erre nézve meg kell jegyeznem, hogy a pénzügyminiszter ur az üzemek eredményeinek megállapításánál csupán az állami üzemek valódi kezelésének eredményeit veszi számba, a zárszámadási eredmény megállapításánál azonban az állami üzemek feleslegét vagy hiányát, mint az eredmények egyik fontos tényezőjét, szintén számitásba kell venni. A pénzügyminiszter ur jelentésével szemben mutatkozó további 32'4 millió P eltérésre, amely az állami közigazgatásra esik, a legfőbb állami számvevőszék rendelkezésére adatok nem állanak, mert a pénzügyminiszter ur e jelentéseire nézve, amelyek az 1926 : XV. t.-c. 12. §-ában foglalt azon rendelkezésen alapszanak, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által kiküldött főbiztos jelentéseinek megszűnésétől kezdve a pénzügyminiszter köteles a havi költségvetéseket és az állami gyűjtőszámlák eredményeit havonkint nyilvánosságra hozni, a legfőbb állami számvevőszéknek a törvény szerepet nem juttatott, azok adatait tehát a múltban nem ellenőrizhette s az ujabban havonta megjelenő „Közlemények" adatainak ellenőrzése is hatáskörén kivül esik. Az előzőkben ismertetett 48*2 millió P pénztári hiányra vonatkozólag ea kell mutatnia a legfőbb állami számvevőszéknek még arra is, hogy az