Zárszámadás, 1930-1931
Jelentés az 1930-1931. évi zárszámadásról
27 árandóságnak 40%-a a kereseti kimutatás érvényesítése után azonnal kiegyen üttetett, a fennmaradó 60% ellenében pedig előmutatóra szóló „kötelező jegyek" adattak ki, amelyek a mindenkori tőkehátralék után utólagosan számított és a Magyar Nemzeti Bank által megállapított kamatlábnál egy százalékkal magasabb kamat mellett az „Országos utfejlesztési alap" jövedelméből fognak a vállalkozóknak kifizettetni. Az „Országos utfejlesztési alap" terhére az érdembe hozott kereseti járandóságoknak 60%-a fejében az 1930/31. számadási évben 3,300.305 P ujabb tartozás vállaltatott, amely összeggel együtt az 1930. évi junius hó 30.-ával fennállott 6,127.792 P 41 f tartozás 9,428.097 P 41 f-re emelkedett ; a tartozásból azonban az év folyamán 3,022.529 P 14 f törlesztetvén, az e pont alatt tárgyalt útépítkezésekből folyólag az 1930/31. számadási év végén 6,405.568 P 27 f tartozás áll fenn, amely az alap zárszámadásában a terhelő vagyon között van kimutatva. c) Az előbbi pontok alatt ismertetett útépítéseken kivül elhatározta a kereskedelemügyi miniszter a nagymérvű gépkocsi- és teherforgalom folytán 1 erősen igénybe vett miskolc-lillafüredi közutnak végleges útburkolattal való ellátását is. Az 1930/31. évben végrehajtott utépitési munkálatok költségei fejében érdembe hozott 1,489.000 P kereseti összeg erejéig a vállalkozó részére „kötelező jegy" bocsáttatott ki, amelyből 94.671 P 94 f törlesztetvén, az 1930/31. számadási év végén a miskolc-lillafüredi útépítésből folyólag 1,394.328 P 06 f tartozás terheli az alapot. Minthogy az Országos utfejlesztési alap havonként befolyó bevételei az utépitési munkálatok költségeire nem voltak elégségesek, a 20. oldalon a 2) pont alatt ismertetett 8,600.000 svájci frank kölcsönből az alap céljaira még külön 2,694.706 P 50 f kölcsön is igénybe vétetett, ugy hogy e tartozással együtt az alapot az 1930/31. számadási év végén összesen 10,494.602 P 83 f tartozás terheli. Az e pont alatt felsorolt kölcsönöket és hitelmüveleteket a legfőbb állami számvevőszék azzal hozza a törvényhozás tudomására, hogy azok — nézete szerint — a zárszámadásnak országgyűlési tárgyalása során külön jóváhagyást igényelnének. 3. Az 1931. év november havában a postatakarékpénztárnál tartott helyszini vizsgálat alkalmával megállapítást nyert, hogy a postatakarékpénztár a minisztertanácsnak 1930. évi február hó 1.-én adott felhatalmazása alapján az államadósságok jövőbeni terheinek apasztása céljából az államkincstár helyett megállapodásokat kötött a párisi közös pénztár által 4*
