Zárszámadás, 1930-1931

Jelentés az 1930-1931. évi zárszámadásról

18 és a vételárat azokból a kamatokból fedezze, amelyek az államot a Pénzintézeti Központ utján kihelyezett épitési kölcsönök után megilletik. Végül ugyanezen szakasz második bekezdése azt a felhatalmazást is tartalmazza, hogy az államnak a Pénzintézeti Központ utján kihelyezett épitési kölcsönökből 1930. évi szeptember hó 30.-án fennálló követelését a pénzügyminiszter a Szövetkezet által engedélyezett jelzálogos kölcsönök veszteségi tartalékaként a Szövetkezet rendelkezésére bocsáthatja. E felhatalmazások alapján a következő intézkedések történtek : a) A pénzügyminiszter az Országos Lakásépitési Hitelszövetkezet helyett a szövetkezet által kibocsátott kötvények tulajdonosaival szemben, a lakásépitési tevékenység előmozditása céljából az épitési hitelből részesült épittetők nem fizetése esetére 30,000.000 P erejéig szavatosságot vállalt (1. a zárszámadás „Állami szavatosságok" számláján a 7. tétel alatt a 472. oldalon). b) A Pénzintézeti Központ utján kihelyezett épitési kölcsönök után befolyt kamatokból a tárgyévben még semmi sem fordittatott a szövetkezet által kibocsátott kötvényeknek átvételére. A befolyt 1,176.262 P 62 f-ből 867.482 P 96 f a hasznos beruházásoknál, 308.779 P 66 f pedig az üzemi beruházások alapjánál tartatik még egyelőre nyilván. c) Az államnak a Pénzintézeti Központ utján kihelyezett kölcsönökből 1930. évi szeptember hó 30.-án fennálló 18,339.807 P 14 f követelése az Országos Lakásépitési Szövetkezet részére a jelzálogos kölcsönök veszteségi tartaléka céljaira átengedtetett. Ez összegből a hasznos beruházások között kimutatott követelések számláján 12,542.350 P 25 f Íratott le (1. a zárszámadás 548. oldalán az 52. tétel alatt), 5,797.456 P 89 f követelés átengedése pedig az üzemi beruházások alapjánál van kimutatva (1. e jelentés 229. oldalán a 3. jegyzet alatt). 7. Az 1930 : XLVII. t.-c. 6. §-a szerint azok az adózók, akik a kereseti adóról szóló 1922 : XXIII. t.-c. 1. §-ának 3. pontja értelmében az alkalmazottak kereseti adója alá esnek, továbbá azok az adózók, akik a társulati adóról szóló 1922 : XXIV. t.-c. 28. §-a értelmében tantiemadó alá esnek, az államkincstár javára külön adót is kötelesek fizetni. Ily külön adó cimén az 1930/31. számadási évben 8,362.787 P 40 f folyt be s ez az összeg a pénzügyi tárca 7. cime rendes bevételeinek 6. rovatán mutattatik ki. 8. Az 1931 : VIII. t.-c. 5. §-ának harmadik bekezdése szerint a pénzügyminiszter felhatalmaz tátik, hogy a Magyar Pénzügyi Szindikátus üzletrészeinek többségét az alapitóktól az államkincstár részére megszerezze. E felhatalmazás alapján a Magyar Pénzügyi Szindikátus üzletrészeinek megszerzésére 96.200 P fordittatott s ez összeg a pénzügyi tárca 17. cime átmeneti kiadásainak 4. rovatán számoltatott el.