Zárszámadás, 1930-1931

Jelentés az 1930-1931. évi zárszámadásról

1932. és az „átmeneti" kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl még egy évre, vagyis az 1931/32. év végéig terjedő felhasználási idő megállapításának helye nem volt. A „'beruházások" céljaira megállapított összegekre nézve azonban a felhasználási idő az 1931/32. költségvetési év végéig megengedtetvén, e rendelkezés folytán az állami közigazgatás 2,985.731 P 80 f-t, az állami üzemek pedig 359.371 P 19 f-t visznek át az 1931/32. évi kezelésbe hitelmaradványként. Megjegyzem, hogy azonos természetű rendelkezést tartalmazott az 1929/30. évi költségvetésről szóló 1929 : XXXI. t.-c. is, s ennek alapján az 1929/30. évi kezelésből az 1930/31. évi kezelésbe mint beruházási hitelmaradvány az állami közigazgatásnál 7,409.910 P 61 f, az állami üzemeknél pedig 1,661.530 P 42 f, összesen tehát 9,131.441 P 03 f volt átviendő. Minthogy az 1915 : XII. t.-c. 2. §-a értelmében az előző évről áthozott beruházási hitel maradvány a folyó évre szóló költségvetésben engedélyezett beruházási hitelekhez hasonló módon kezelendő és a folyó évre megszavazott beruházási hitel gyarapodásaként veendő számításba, az 1930/31. évi zárszámadásban az 1930 : XX. t.-cikkel megszavazott beruházási hitelek az 1929/30. évről áthozott beruházási hitelmaradványokkal növelendők voltak. Ez idézi elő azt, hogy a zárszámadás beruházási részénél feltüntetett hitel az 1930/31. évi költségvetéssel megszavazott beruházási hiteltől eltér és hogy a zárszámadás szerint az előirányzat mérlege — mint azt jelentésem elején már emiitettem—6,161.441 P 03 f hiányt tüntet fel, holott az 1930/31. évi költségvetés az 1930: XX. t.-c. 3. §-ában közölt mérleg szerint 2,970.000 P fölösleggel zárul. Ami az összes pénztári (készpénz) kezelést illeti, a zárszámadás szerint a valódi (rendes és rendkívüli) tényleges kiadások és valódi (rendes és rendkívüli) tényleges bevételek egybevetése 48*238 P millió hiányt mutat. Az átjutó kezelésnél a kiadás 4-324 millió P-vel volt nagyobb a bevételnél. A pénztári tényezőknek ilyetén alakulása folytán az 1929/30. évről áthozott 139-492 millió P pénztári maradvány 52-562 millió P-vel csökkent, ugy hogy az 1931/32. évre 86-930 millió P pénztári maradvány volt átvihető. Meg jegyeztetik, hogy az állami üzemek pénzmaradványainak és egyes kisebb pénzmaradványoknak leszámításával, az állami közigazgatás céljaira az 1929/30. évi kezelésből áthozott 59-383 millió P pénzmaradvány az 1930/31. év végéig 26-833 millió P-re csökkent. Az állami adósságoknak folyó évi tiszta gyarapodása 165,183.284 P 55 f-t tesz. Ez a tiszta gyarapodás akként állott elő, hogy a folyó évi 260,992.160 P 55 f gyarapodással szemben törlesztés folytán a folyó évben 95,808.876 P fogyatkozás is jelentkezik. A törlesztésből 15,085.260 P 94 f a Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsönére, 17,640.083 P 86 f a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló függő adósságra, 22,518.296 P 20 f a többi országos állami adósságra, 40,565.235 P pedig az egyes tárcákat és üzemeket terhelő adóssá-