Zárszámadás, 1929-1930

Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról

8 valódi kezelésének eredményét veszi figyelembe és ehhez hozzászámítja az állami közigazgatás átfutó kezelésének eredményét is, addig a zárszámadási eredmény megállapításánál nemcsak az állami közigazgatás, hanem az állami üzemek valódi kezelésének fölöslegét is, mint az eredmények egyik fontos tényezőjét számitásba kell venni, az emiitett átfutó kezelés eredménye azonban figyelembe nem vehető. Az eltérést magyarázza továbbá még az körülmény, hogy míg a postatakarékpénztári kiadási csekkszámlákról a házi pénztárak részére igénybe vett ellátmányok a csekkszámlák eredményeinek megállapításánál mint kiadások érvényesülnek, addig ezeknek az ellátmányoknak a költségvetési év végével a házi pénztáraknál hagyott maradványai a zárszámadásban mint fel nem használt összegek természetszerűleg a pénzmaradványok közt szerepelnek. Ezekkel a pénzmaradványokkal tehát a zárszámadásban a kiadások végösszege kevesebbet tesz ki, mint amennyi kiadást a vonatkozó csekkszámlák végeredményben mutatnak, illetve ezekkel a pénzmaradványokkal a zárszámadási fölösleg nagyobb, mint az idézett havi jelentésben közölt bevételi többlet. L

Tgy a kiadások, mint a bevételek között előirányzat nélküli tételek is foglaltatnak. E cimen elszámoltatott a kiadásoknál 30-241 millió P, amelyből a rendes kezelésre 0*790 millió P, a rendkívüli kezelés átmeneti részére 23-095 millió P és a beruházásokra 6*356 millió P esik ; az előirányzat nélküli rendes bevételek 2*668 millió P-t, az előirányzat nélküli rendkivüli bevételek pedig 106*605 millió P-t, együttvéve tehát 109*273 millió P-t tettek. Az előirányzat nélküli rendes bevételek túlnyomó része, nevezetesen 2*664 millió P az állami közigazgatásnál állott elő. A 106*605 millió P előirányzat nélküli rendkivüli bevételből 73*700 millió P az állami közigazgatásra, 32*905 millió P pedig az állami üzemekre esik. Az állami közigazgatás előirányzat nélküli rendkivüli bevételei a következőképen alakulnak : pénzverési bevétel 14*247 millió P, az állami adósságoknál elszámolt visszatéritésekből és egyéb bevételekből 14*824 millió P, a Magyar Nemzeti Bank üzleti nyeresége 4*518 millió P, az Osztrák-Magyar Bank és az Állami Jegyintézet felszámolási tömegéből 2*297 millió P, a pénzügyi tárca „Különféle kiadások és bevételek" ciménél elszámolt osztalékok és visszatérítések 24*799 millió P, különböző mezőgazdasági és állattenyésztési célokra adott kölcsönök és előlegek \ issza fizetéséből 8*576 millió P; a többi bevétel kisebb összegű tárcabevételekből és téritményekből állott elő. A költségvetési törvény végrehajtása szempontjából felemlitem, hogy az 1929 : XXXI. t.-c. 6. §-a alapján az 1929/30. évi költségvetésben a „rendes" és az „átmeneti" kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl még egy évre, vagyis az 1930/31. év végéig terjedő felhasználási idő megállapításának helye nem volt. A „beruházások" céljaira megállapított összegekre nézve azonban a felhasználási idő az 1930/31. költségve-