Zárszámadás, 1929-1930

Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról

•264 EGYÉB JELENTÉSEK. i) az áporkai birtok kiadásai • 204.830 P 29 f, j) vegyes kiadások 2.404 „ 27 „ k) a bábolnai és kisbéri ménesintézetek villamositására felvett kölcsönből az alap által megtérítendő 100.000 P törlesztésére és kamataira 9.555 „ 52 „ együtt 873.731 P 33 f. A kezelés szerint mutatkozó 91.647 P 73 f kiadási többlet a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségénél folyószámlán elhelyezett gyümölcsöző tőkéből vétetett igénybe. Az alap tiszta vagyona a következőképen alakult: tiszta vagyon a mult számadási év végével

1) 2,133.598 P 13 f, „ folyó „ „ „ 2,143.703 „ 53 „ tiszta vagyon gyarapodás tehát 10.105 P 40 f. A kimutatott tiszta vagyon gyarapodás a következőképen alakult : a kiadási összegből lovak és méncsikók vásárlására fordíttatott 202.475 P — f, kölcsön törlesztésére pedig 4.612 „ 77 „ együtt 207.087 P 77 f; ebből azonban levonandó a kiadási többlet 91.647 P 73 f, továbbá az ingó vagyonban beállott fogyatkozás, vagyis a lóállományban előállott természetes elhullás és kiirtás folytán mutatkozó értékcsökkenés .. . 105.334 „ 64 „ 196.982 „ 37 „ mutatkozik tehát a fenti tiszta vagyongyarapodás 10.105 P 40 f. Az alap vagyonmérlege az 1929/30. év végén volt : készpénzben 113.684 P 57 f, cselekvő tőkében 625.856 „ — „ fekvőségekben és hasznothajtó jogokban 1,196.376 „ 02 „ cselekvő hátralékokban 319.764 „ 39 ,, összes cselekvő vagyon 2,255.680 P 98 f; levonva : a terhelő tőkét 95.387 P 23 f a terhelő hátralékot 16.590 „ 22 „ 111.977 „ 45 „ marad tiszta vagyon 2,143.703 P 53 f. ') A mult év végével kimutatott tiszta vagyonnal szemben mutatkozó 100.000 P kevesbltt a terhelő tőke előírásának gyarapodása, vagyis a bábolnai és kisbéri ménesintézetek villamosítására igénybe vett kölcsön figyelembevétele folytán állott elő.