Zárszámadás, 1929-1930

Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról

EGYÉB JELENTÉSEK. 243 év végén a helyesbítések figyelembe vételével 96,905.275 P 39 f volt, annak folytán, hogy az 1929/30. év végéig az üzemeknek további 3,456.800 „ — „ bocsáttatott rendelkezésre, összesen 100,362.075 P 39 f-re emelkedett ; törlesztés folytán azonban ez a követelés az 1929/30. évben 4,408.854 „ 50 f-rel csökkent, mihez képest a követelések álladéka az 1929/30. év végén 95,953.220 P 89 f-t tett. A kezelési eredmények ismertetése kapcsán bejelenti a legfőbb állami számvevőszék, hogy arról, hogy a népszövetségi kölcsön hozadékából az 1925/26.—1928/29. években elhatározott hasznos beruházásokra felszabadított összegek maradványai az 1929/30. évben havonta mily mérvben használtattak fel, a pénzügyminiszter úr felkérése folytán a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának egyik tagja részére a legfőbb állami számvevőszék havi kimutatásokat (zárszámadásokat) készített. A hasznos beruházások ez évi zárszámadása ugyanazt a szerkezetet követi, amely az előző évi zárszámadás szerkesztésénél célszerűnek bizonyult és adatszolgáltatás tekintetében is mindazt felöleli, amire az előző évi zárszámadás kiterjeszkedett. A hasznos beruházások keretében elszámolt egynémely bevételre és kiadásra vonatkozó indokolások a valódi kezelésről szóló kimutatásoknak „Az indokolás tételszáma" hasábjában megjelölt tételszámokra való hivatkozással vannak közzétéve. Mielőtt a legfőbb állami számvevőszék az indokolások közlésére rátérne, megemlíti, hogy mivel a tőketörlesztésekből és kamatokból várható bevételekről részletes előirányzat közzétéve nem lett, az e bevételekre nézve előterjesztett indokolások nem az előirányzattal szemben mutatkozó bevételi visszamaradásokat okolják meg, hanem azokat az okokat tartalmazzák, amelyek miatt kevesebb bevétel Íratott elő, mint amennyit az 1928/29. évi hasznos beruházási zárszámadásnak a követelések leltári számlájában közölt tőketörlesztési és kamatfizetési feltételek alapján az 1929/30. számadási évben a legfőbb állami számvevőszék megállapításai szerint előírni kellett volna. Ezenkívül, kapcsolatban a jelentés 45. oldalán előadottakkal, általánosságban itt is megjegyzi a legfőbb állami számvevőszék, hogy az általa hiányosnak vagy nem elég szabatosnak vélt indokolásokat az egyes minisztériumok által kiegészíttette s ha mégis vannak az alábbi indokolások között olyanok, amelyek nem egészen kielégítők, úgy annak oka az, hogy a legfőbb állami számvevőszéknek a kiegészítésre irányuló tárgyalásai nem minden esetben jártak megfelelő eredménnyel. Az indokolások a következők : 31*