Zárszámadás, 1929-1930

Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról

18 őrzésük alatt álló összes alapokra és alapítványokra vonatkozóan a vagyoni státusok ismertetése mellett a pénzügyminisztériummal közöljék. A pénzügyminiszter úrnak legutóbbi értesítése szerint a tárgyalások folyamatban vannak annak megállapítása iránt, hogy az állami és az állami igazgatás alatt álló alapok és alapítványok közül, vagyonuknak elértéktelene­désére való tekintettel, melyek szüntetendők meg. Ezek a tárgyalások az 1929/30. költségvetési év alatt tovább haladtak előre, de még nem feje­ződtek be. 5. Az 1929/30. évi állami zárszámadás előterjesztésénél az 1913: XXVI. t.-cikkben megállapított (március l.-jei) határidővel szemben jelent­kező késedelmet a következő okok idézték elő. A legfőbb állami számvevőszék az 1930. év folyamán az egyes minisztériumok házi pénztárai által vezetett havi pénztári naplók és szám­adások közül többeket megvizsgálás céljából bekivánván, a népjóléti és munkaügyi minisztériumtól beérkezett egyes házi pénztári naplók és szám­adások vizsgálata során szükségesnek mutatkozott, hogy a vizsgálat az e minisztérium házi pénztára által az egész 1929/30. évről, sőt az azt meg­előző és az azt követő időről vezetett összes naplókra és számadásokra, valamint a nevezett minisztérium fennhatósága alá tartozó egynémely intézmény több, mint másfél évi összes számadásaira is kiterjesztessék. Ennek a terjedelmes anyagnak jelentékeny része csak 1930. évi november hó derekán, tehát oly időben érkezett meg a legfőbb állami számvevőszék­hez, amikor már az összes minisztériumok által az 1915 : XII. t.-c. 3. §-a szerinti november hó 15.-i határidőre beküldött pénzkezelési kimutatások alapján a zárszámadás szerkesztésével kell foglalkoznia, nehogy a zárszám­adások előterjesztésére megszabott határidővel szemben késedelembe jusson. A nevezett minisztérium zárszámadásának egybeállítására szolgáló anyag felülbirálatát azonban természetszerűleg meg kellett, hogy előzze az emiitett naplók és számadások megvizsgálása és egy, a naplóvizsgálatok alapján e minisztériumban elrendelt nagyobb arányú helyszíni vizsgálat, amelyet egyes tényállások megállapítása végett kellett megtartani. Ezeknek a vizsgálatoknak a folyományaképen a legfőbb állami számvevőszék a nép­jóléti és munkaügyi minisztériummal különböző és nagyobbszámu tárgya­lásokat volt kénytelen megindítani s mindaddig, amig ezek a tárgyalások e részben be nem fejeződtek, a népjóléti és munkaügyi tárca zárszámadási adatainak végleges megállapítását és azzal együtt az egész állami zár­számadás lezárását fel kellett függeszteni. Az ezekben előadott okon kivül késleltette még az 1929/30. évi állami zárszámadás előterjesztését az a körülmény is, hogy a pénzügy­minisztérium által beküldött zárszámadási anyag egyes részeire vonatkozólag is hosszan elnyúló tárgyalásokat kellett folytatni.

Next

/
Thumbnails
Contents