Zárszámadás, 1928-1929

Jelentés az 1928-1929. évi zárszámadásról

6 keny része hátrálékban marad. Ezt a bevételi hátralékot, mely az állami zárszámadás állandó tényezője, az eredmények megítélésénél nem lehet teljes egészében számitásba venni, mert annak egy része a gazdasági viszonyokhoz képest esetleg csak hosszabb idő elteltével kerül lerovásra, más része pedig különböző okok (elemi csapások, stb.) miatt be sem hajtható, avagy a jogorvoslati eljárások során bizonyul törlendőnek. Az államháztartás gyakorlati szempontjait véve tehát tekintetbe, az eredmények helyes megitélése érdekében a lerovási eredményeket is össze kell hasonlitani a költségvetés adataival. Ez az összehasonlitás a következő eredményeket mutatja : Az állami közigazgatás fölöslegét a. költségvetési törvény 2,456.710 P — f-ben állapitotta meg. Ezzel szemben a zárszámadás szerint, a valódi kezelés lerovási adatait véve számitásba, a bevétel több volt a kiadásnál 9,533.817 „ 69 f-rel. Az állami üzemeknél a költségvetési törvény a kiadásokra és bevételekre azonos összeget irányzott elő, igy az állami üzemeknek sem feleslegük, sem hiányuk nincsen. Ezzel szemben a zárszámadás szerint a valódi kezelés lerovási adatait véve számitásba, a fölösleg 858.245 P 41 f. Egybevonva az állami közigazgatás és az állami üzemek eredményeit, együttvéve 2,456.710 „ — „ költségvetési fölösleg jelentkezik, amivel szemben az állami zárszámadásban, a valódi kezelés lerovási adatait véve számitásba, a bevétel a kiadásnál több volt 10,392.063 „ 10 f-rel. Megjegyzem, hogy a fentebb kimutatott előirási és lerovási adatokban a külön törvényes felhatalmazások alapján foganatosított kiadások és bevételek eredményei is benfoglaltatnak, amelyekre nézve a részletes adatokat a zárszámadás 10. oldalán levő kimutatás tartalmazza. Az 1928/29. évi állami zárszámadás előirási (utalványozási), valamint lerovási (tényleges) eredményeinek a költségvetéssel való összehasonlítása utján a fentiek szerint jelentkező bevételi többletekkel kapcsolatban itt reá kell mutatnom arra, hogy a pénzügyminiszter ur jelentéseiben a bevételi többlet megállapításánál mindenkor a Magyar Nemzeti Banknál és a Postatakarékpénztárnál vezetett állami számlák eredményeit, vagyis úgy a valódi, mint a tárcabeli átfutó kezelés lerovási adatait veszi alapul. Nem tesz és a számlaeredmények alapján nem is tehet különbséget az e számlákon jelentkező valódi és átfutó kezelés között, mert a számlák e két kezelés eredményeit együttesen mutatják.