Zárszámadás, 1928-1929

Jelentés az 1928-1929. évi zárszámadásról

112 INDOKOLÁSOK A RENDES KIADÁSOKNÁL. A túlkiadás részbeni fedezetére a minisztertanács az 1928 : XXXIII. t.-c. 5. §-ában nyert felhatalmazás alapján hitelátruházásképen e tárca 21. cime rendes kiadásai 1. rovatán elért megtakaritásból 76.000 P-t, a 24. cime rendes kiadásai 4. rovatának teljes összegű hitelét, 40.000 P-t, összesen 116.000 P-t jelölt ki. 253. tétel. 26. cim : Nyugellátások. Túlkiadás 1,313.315 P 69 f. A túlkiadást egyrészt az idézte elő, hogy az 1927 : XXIV. t.-c. alapján az 1928. évi december hó 14.-i és az 1929. évi március hó 22.-i minisztertanács az elcsatolt területekről beköltözött 16 volt magyar állami alkalmazott (nyugdijas, özvegy) részére nyugellátást engedélyezett, akik közül 7 részére az ellátási dijaknak kifizetését visszamenőlegesen 1926. évi julius hó 1,-étől rendelte el. Hozzájárult a túlkiadás előidézéséhez továbbá az, hogy az 1927. évi 6.670/M. E. számú rendelet értelmében a 65. életévüket a költségvetési év folyamán betöltött nyugdijasok, özvegyek stb. közül azoknak a nyugellátását, akik még az 1925. évi julius hó l.-je előtt vonattak végelbánás alá, az 1925. évi 7.000/M. E. számú rendelet szerint járó A. csoportbeli magasabb fizetés alapulvételével újból megállapítani, illetőleg felemelni kellett. Ezenkivül a nyugellátottak létszáma is emelkedett. Összesen 111 létszámszaporulattal szemben az apadás csupán 64, tiszta szaporulat tehát — amely az özvegyeknél mutatkozik — 47. Ehhez járult, hogy részben közigazgatási birósági Ítéletek, részben indokolt kérelmek alapján több nyugellátottnak ellátási dijait (nyugdiját, lakáspénzét) helyesbitésképen több esetben visszamenőlegesen is felemelni kellett. Végül túlkiadást okozott az is, hogy egy a kommunizmus alatt tanusitott magatartása miatt annak idején állásábólel mozditott tanító fegyelmi ügye újból tárgyaltatott és az újrafelvételi eljárás eredményeképen az illető, az elmozdító ítélet hatályon kívül helyezésével, az 1912 : LXV. t.-c. -nek vonatkozó rendelkezései alapján nyugellátásban részesittetett. Külön indokolást igényel, hogy a fegyelmi ügyek újbóli tárgyalása alkalmával az 1901 : XX. t.-c. 10. §-ában a fegyelmi ügy ujraf el vételének határidejére nézve foglalt rendelkezés a fentemiitett elemi iskolai tanitó fegyelmi ügye esetében figyelmen kivül hagyatott. Erre nézve a miniszter bejelenti, hogy azt a törvényes határidőtől eltérőleg, az illetőnek az egy évi törvényszerű határidő elteltével előterjesztett kérelmére rendelte ugyan el, azonban e kérés teljesítése elől nem zárkózhatott el azért, mert a törvényhozásnak ismételten bejelentette, hogy méltánytalannak látszó esetekben a fegyelmi Ítéleteket revízió alá veszi. Tehát az 1901 : XX. t.-c. 10. §-ában megszabott egy évi határidő be nem tartását a törvényhozó testület akaratával és a változott közállapotokkal indokolja.