Zárszámadás, 1927-1928

Jelentés az 1927-1928. évi zárszámadásról

15 Eltérés csupán az állami közigazgatás bevételi többleténél mutatkozik, mert mig az állami zárszámadás 95,987.177 P 29 f-ben, addig a pénzügyminiszter ur 97,021.043 „ 41 „ állapit ja meg azt. A pénzügyminiszter ur által megállapitott bevételi többlet a zárszámadási eredményekből ugy vezethető le, hogy az állami közigazgatás valódi kezelésének 95,987.177 P 29 f-t tevő bevételi többletéből levonandó az állami közigazgatás átjutó kezelésének tiszta kiadási többlete 817.233 „ 52 f, marad" 95,169.943 P 77 f; ehhez viszont hozzá kell adni a pénzverési bevételből a pénzverési költségek fedezésére igénybe vett előlegek törlesztésére szolgáló . . 1,819.565 P 88 f-t, továbbá azt az összeget, mely egyes házi pénztárak pénztári készletéből kiadások teljesitése céljaira igénybe vétetett 31.533 „ 76 „ összesen 1,851.099 „ 64 f-t. Együtt 97,021.043 P 41 f. 2. Az állami vagyon állagának és értékének megállapitása, valamint az év folyamán abban végbement vagyonváltozásoknak minden irányú számbavétele és kimutatása ez alkalommal sem volt lehetséges. Az államvagyon cselekvő és szenvedő részei közül : a pénzmaradványokra, értékpapírokra, az állami adósságokra és egyéb tartozásokra, valamint a cselekvő és terhelő hátralékokra vonatkozólag a most előterjesztett zárszámadás is tartalmaz minden egyes adatot, amelyet az állami leltárnak feltüntetnie kell; nem volt azonban lehetséges az állami ingatlanok, hasznos jogok, továbbá a termesztmények, anyagok, szerek és eszközök kezdőleges és évvégi áliadékát, nemkülönben az év folyamán beállott fogyatkozását kimutatni. Ennélfogva az 1927/28. évi állami zárszámadás leltári adatai sem teljesek, ami maga után vonja, hogy a mérlegek közül a szóban forgó adatokon alapuló jövedelmiés vagyonmérlegek sem készithetők el. Azokra az okokra, amelyek a zárszámadási adatoknak e hiányosságát előidézik, valamint a pénzügyminiszter urnák az uj leltározás és értékbecslés tárgyában elfoglalt álláspontjára az 1924/25. évi zárszámadáshoz fűzött jelentésemben (lásd ott a 16. oldalon) már részletesen reámutattam. A pénzügyminiszter urnák akkori álláspontja szerint az ingatlan és ingó állami