Zárszámadás, 1926-1927

Jelentés az 1926-1927. évi zárszámadásról

1928. tárgyában elfoglalt álláspontjára az 1924/25. évi zárszámadáshoz fűzött jelentésemben (lásd ott a 16. oldalon) már részletesen reámutattam. Ez alkalommal is csupán azt kívánom megjegyezni, hogy a pénzügyminiszter úr által emiitett viszonyok és körülmények miatt az uj leltározás és értékbecslés még ezidőszerint sem hajtható végre. 4. Az állami zárszámadásokra nézve, amelyek a kormányok gazdálkodásának és az ország mindenkori pénzügyi helyzetének hű képét kell hogy mutassák, elengedhetetlen szabályként állitható fel az, hogy egységeseknek kell lenniök és pedig nemcsak az egyes éveken belül, hanem a különböző éveknek egymáshoz való viszonylatában is. A békeévek zárszámadásaiban ez az egységesség, pénzünknek: a forintnak és utóbb a koronának értékállandósága folytán biztositva volt. A háború kezdetétől az úgynevezett inflációs időszak végéig, vagyis 1914. évi julius hó l.-étőll924. évi junius hó 30.-áig terjedő időszak eredményeinél — a koronának előbb lassúbb és kisebb arányú, majd később gyors és rendkívül nagymérvű leromlása miatt —, már megfelelő segédeszközt: a százalékszerű átszámítást kell igénybe venni és alkalmazni, hogy ezeknek az éveknek zárszámadási eredményei megítélésre és összehasonlításra alkalmas nevezőkre hozhatók legyenek. Egészen sajátos a helyzet a legutolsó három év zárszámadásainál. E három év alatt ugyanis két és fél esztendőn keresztül a bizonyos értékállandóságot szerzett papírkorona volt kizárólag a tényleges fizetési eszköz, de fenntartotta ezt a szerepét részben még a harmadik év második felében is, mert ebben az időszakban az uj pénzegység : a pengő mellett a papírkorona is forgalomban volt. Ennek dacára e három év eredményei mégis más-más értékben és pedig : az 1924/25. költségvetési évre vonatkozólag a fiktív és nem is ugyanazon alapon számított aranykoronában, az 1925/26. évet illetően papirkoronában és az 1926/27. évre nézve pedig már pengőértékben jutnak kifejezésre az állami zárszámadásokban. A zárszámadási eredményeknek ez a különféle értékben való megnyilvánulása, amely különösen azoknak összehasonlítását akadályozza, de főleg az a szempont, hogy a legközelebbi, 1928/29. évi állami költségvetés tárgyalása alkalmával a képviselőház már abban a helyzetben lehessen, hogy a költségvetést az előző három év egységes zárszámadási adatai alapján bírálhassa, indított arra, hogy a legfőbb állami számvevőszékkel az 1926/27. évet megelőző 1924/25. és 1925/26. éveknek kiadásait és bevételeit úgy az utalványozásra és előírásra, mint a tényleges teljesítésre (lerovásra) nézve a költségvetési címekig menőleg pengőértékre átszámittassam és azokat egymással szembeállítva és kimutatásokba foglalva e jelentésem mellékleteként (lásd a 225. oldalon) az országgyűlés elé terjesszem. Legyen szabad m

egjegyeznem, hogy amennyiben a képviselőház szükségesnek vélné, hogy