Zárszámadás, 1925-1926

Jelentés az 1925-1926. évi zárszámadásról

1928. Felhatalmaztatott továbbá a kormány, hogy az állami üzemeknél tényleges szolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak anyagi helyzetének javitása és ezzel kapcsolatban a fentebb emiitett rendezés foganatosítása tekintetében is intézkedjen, amennyiben azt az állami üzemek pénzügyi helyzete megengedi. E törvényes felhatalmazások alapján a kormány az 1925. évi 7.000 M. E. szám alatt kelt rendeletével rendezte az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámviszonyait és egyben 1925. évi julius hó 1.-től kezdődő hatállyal szabályozta, illetve felemelte a ténylegességi illetményeket. Minthogy az egyes állásoknak A. és B. csoportokba való sorolására, a rendelkezési állományba helyezésekre, a fokozatos előléptetések rendszerének ujabb szabályozására, stb. való tekintettel adminisztratív és egyszerűsítési szempontok azt tették indokolttá, hogy a többletek külön utalványozása helyett a régi illetmények megszüntetése mellett az uj illetmények egy öszszegben utalvánvoztassanak és pedig az egyes számadási ágakon a természetüknek megfelelő „Személyi járandóságok" rovat terhére, az illetményszabályozással járó többletek sem az év folyamán az utalványozási jegyzékekben, sem az évi pénzkezelési kimutatásokban nem mutattattak ki külön s igy e többleteknek az állami zárszámadásban külön törvényes felhatalmazáson alapuló kiadásokként való kimutatása sem volt lehetséges. Az illetményszabályozással járó többletek ennélfogva számszerűleg nem is jelentkeznek a zárszámadásban s ennek következtében a zárszámadás alapján nem is állapitható meg, illetve az összes utalványozó hatóságoknak és számvevőségeknek nagy munkája árán és a zárszámadás előterjesztésének ujabb késedelmével lehetne csak megállapitani azt, hogy vájjon a kormány az illetményrendezésnél a nyert törvényes felhatalmazásban e célra meghatározott hitelösszeg keretén belül maradt-e vagy sem? E kérdés megitélésére mégis tájékozásul szolgálhatnak azok az adatok, amelyekre a kormány az egész illetmény szabályozást alapi totta. Ezek szerint a kormány a fizetésrendezés céljaira engedélyezendő összeget annak idején 24,150.000 ar. K-ban (350.175,000.000 K) állapította meg. A fizetésrendezés azonban azon az alapon, ahogy az az említett 1925. évi 7.000/M. E. számú rendeletben szabályozást nyert, az előzetes számitások szerint ennél az öszszegnél többet, vagyis 24,412.669 ar. K-t (353.983,706.200 K-t) vett igénybe. M

egjegyeztetik azonban, hogy ezen előzetes számítás alkalmával a költségek kihatásánál interkaláre nem vonatott le és hogy a honvédelmi tárcához tartozó átmeneti viszonybeliek nem vétettek számításba. Ezek az adatok tehát arra engednek következtetni, hogy a kormány nem lépte túl azt az összeget, amelyet részére illetmény rendezés céljaira a törvényhozás fedezetül rendelkezésre bocsátott. 2. Az 1925. évi XXIII. t.-c. 2. §-a felhatalmazta a kormányt, hogy