Zárszámadás, 1925-1926
Jelentés az 1925-1926. évi zárszámadásról
156 EGYÉB JELENTÉSEK. 2. Hasznos beruházások. Miként e jelentés bevezető részében, a külön törvényes felhatalmazások ismertetésénél, a 2. pont alatt a legfőbb állami számvevőszék már megemlítette, az 1925/26. számadási év folyamán a kormány az 1925 : XXIII. t.-c. 2. §-ában és az 1926 : IV. t.-c. 2. §-ában felhatalmazást kapott arra, hogy az ezekben a szakaszokban megállapított összegeket hasznos beruházásokra fordíthassa. Az 1927 : XI. t.-c. 9. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a hasznos beruházásokra fordítható összegeket alapszerüleg kell kezelni és a zárszámadásban aszerint kell elszámolni. Ez a rendelkezés a vonatkozó indokolás szerint azt célozta, hogy az állami zárszámadásban ezek a beruházások és fedezetük a folyó kiadásoktól és bevételektől teljesen elkülönítve, önállóan tüntettessenek fel és ezáltal az országgyűlés egybefoglalt, teljes és részletes tájékoztatást kapjon a hasznos beruházásokról, anélkül, hogy ezzel a folyó kiadások és bevételek összegei indokolatlanul felduzzasztatnának. Ennek folytán a legfőbb állami számvevőszék a hasznos beruházások kezelését nem az illető egyes tárcák és üzemek keretében mutatta ki, hanem azok kezelésétől teljesen elválasztva, külön zárszámadásban foglalta össze és a hasznos beruházásokról szóló zárszámadás szerkezetének ismertetésével kapcsolatban e beruházások kezelési eredményeit az államháztartás folyó kezelési eredményeitől elkülönítve, e helyen ismerteti. A hasznos beruházások kezelését a legfőbb állami számvevőszék általában ugyanabba a rendszerbe foglalta, mint amely rendszerben a tárcakezelést kell a törvények értelmében az állami zárszámadásban kimutatni. Ehhez képest a hasznos beruházások zárszámadásának részei : a valódi kezelés, az átfutó kezelés, a leltári rész és a pénztári mérleg. A valódi kezelés egyszerűbb szerkezetben készült, mint amilyen szerkezetben ezt a kezelést a zárszámadások feltüntetni szokták. Az egyik egyszerűsítés az, hogy a valódi kezelés az előirt bevételekre és az utalványozott kiadásokra, valamint a hátralékokra nem terjeszkedik ki, hanem csak a tényleges bevételeket és kiadásokat tünteti fel. Ezt az egyszerűsítést az tette lehetővé, hogy az összes előirt bevételek tényleg befolytak és az összes utalványozott kiadások is tényleg ki lettek fizetve. Ennek következtében a tényleges bevételek megegyeznek az előirt bevételekkel és a tényleges kiadások megegyeznek az utalványozott kiadásokkal s igy természetszerűleg hátralékok sem jelentkeznek. Ily körülmények mellett elegendő volt csak a tényleges bevételeket és kiadásokat kimutatni. Továbbá egyszerűsítés történt a valódi kezelés bevételi részében azáltal, hogy mellőztetett az előirányzatnak és annak a közzététele, hogy az előirányzattal szemben a kezelés összeg\