Zárszámadás, 1925-1926

Jelentés az 1925-1926. évi zárszámadásról

1928. V. t.-c.mellékletét képező bankalapszabályoknak az 1925 : XXXII. t.-cikkel módosított 99. cikkében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a közgyűlés az évi jövedelmek mérvéhez képest és a kormány hozzájárulásával a nyugdijalapba külön javadalmazásokat utalhat be, csak a közgyűlés eljárását szabályozza, éppen ezért ezt a legfőbb állami számvevőszék nem tekintheti a kormány részére adott oly általános érvényű törvényes felhatalmazásnak, amelyre való hivatkozással a kormány az államkincstárt megillető nyereségrészesedésről tetszés szerinti mértékben lemondhatna. Ily általános érvényű törvényes felhatalmazással a kormány csak akkor birna, ha ez a törvényben kifejezetten kimondatik, annak hiányában azonban — mint az adott esetben is — a kormány cswpán saját felelősségére jár el és miután erre a törvényes felhatalmazást az összeg bizonytalansága miatt a költségvetésben nem kérhette: ezért felmentést csak most, a zárszámadások tárgyalása során nyerhet. 2. Az állami zárszámadás a kormány gazdálkodásának a költségvetési év folyamán elért tiszta eredményeit a valódi kezelés alapján állapit ja meg, nem veszi — fennálló számviteli rendszerünk szerint nem is veheti — azonban figyelembe az átfutó kezelés eredményeit, amelyek az államvagyonra menynyiségileg kihatással nincsenek. Ha a zárszámadásnak tényleges (pénztári) eredményeit, vagyis az állami zárszámadás szerint elért tényleges bevételi többletet, 1,104.900,485.346 K-t egybevetjük azzal az eredménnyel, amelyet a pénzügyminiszter úr az 1926/27. évre költségvetésen kivül megállapított beruházásokról és azok fedezetéről 1927. évi február hó 23.-án a képviselőház elé terjesztett jelentésében bevételi többletként számbavesz, illetve megjelöl, úgy kitűnik, hogy a kettő között különbség mutatkozik. Ennek oka az, hogy a pénzügyminiszter úr a bevételi többletek megállapításánál nemcsak a valódi kezelés, hanem a tárcabeli átfutó kezelés eredményeit is számitásba vette és emellett még oly összegeket is figyelembe vett, amelyek az állami zárszámadásban a központi könyvelésnél az átfutó kezelésben kiadásként szerepelnek. A pénzügyminiszter úr szóban forgó jelentéséből az tűnik ki, hogy az 1925/26. költségvetési év bevételi többlete 1,165.950,390.540 K-t tett, amelyből az állami igazgatás zavartalan folytatásához szükséges pénztári készlet gyarapítására 435.000,000.000 K-t (34,800.000 P-t) vett igénybe, 730.950,390.540 K-t (kereken 58,476.031 P-t) pedig hasznos beruházásokra tartott fenn. A bevételi többlet ezen megállapításánál azonban, minthogy az emiitett jelentés összeállítása idején még nem volt ismeretes a m. kir. rovartani állomás részére az 1925/26. évben sáskairtás céljaira engedélyezett ellátmánynak 293,117.500 K-t tevő maradványa, ez az összeg még nem vétetett figyelembe.