Zárszámadás, 1925-1926

Jelentés az 1925-1926. évi zárszámadásról

118 IND OKOLÁSOK. 118 424. A tanulók létszámának csökkenése következtében az előirányzatnál kevesebb összegű tandíj folyt be. 425. Az internátusi dijak túlmagas összegben történt megállapítása következtében az előirányzottnál kevesebb bábanövendék jelentkezett, miért is a kedvezményeket (élelmezési, fűtési és világítási, gyógyszer, stb.) lényegesen kevesebben vették igénybe. 426. Az uj bábatankönyvek — technikai okokból — nem jelenhettek meg, miért is az ezek eladásából előirányzott bevétel elmaradt. 427. Törvényes felhatalmazás hiányában a helyi érdekeltségek részéről az elemi népiskolák fenntartási költségeihez fizetendő hozzájárulási összegek nem voltak behajthatók, sem pedig az 1926 : VII. t.-c. életbelépte előtt előirhatók. Az 1926 : VII. t.-c. pedig oly időpontban jelent meg, hogy az ezen törvény 8. és 12. §-ában nyert felhatalmazás alapján a helyi érdekeltségeket a hozzájárulási összeg megfizetésére az előző időkre visszamenőleg kötelezni már nem lehetett. A legfőbb állami számvevőszék észrevétel tárgyává tette, hogy e cimnél az iskolák bevételi feleslegei közvetlenül kiadások fedezésére használtattak fel, sőt a bevételek fennmaradt része a következő költségvetési évre is átvitetett. Az 1897 : XX. t.-c. 5. és 31. §-ainak rendelkezéseitől, valamint az 1897 : XX. t.-c. 21. §-ában foglalt rendelkezéstől való eltéréseket a miniszter a következőképen indokolja : ,,Az 1925/26. kezelési évben több állami elemi népiskola és kisdevóvó intézet bevételi felesleg cimén 1.100,000.000 K-t szállított a minisztérium házipénztárába s ezen összeg az 1897 : XX. t.-c. rendelkezéseitől eltérőleg az alább közölt kényszerítő körülmények folytán kiadások közvetlen fedezésére használtatott fel. Az 1925/26. évi költségvetésben ugyanis az ,,Elemi népiskolák" cimnél az összes dologi és dologi természetű kiadásokra csak 3.857,664.000 papir K, (14.500-as szorzószám mellett) tehát 266.046 arany K irányoztatott elő. Ezen összeg a legszükségesebb kiadások fedezésére sem volt elegendő, ami abból is kitűnik, hogy az 1914/15. kezelési évben e cimnél 4,351.548 K vétetett fel a költségvetésbe s ha figyelembe vétetik az a körülmény, hogy a mai Magyarország területén az állami elemi iskolák 35%-a maradt meg, a fenti összeg 35%-a 1,523.042 arany K-t tesz ki, amely összeg viszont az 1925/26. kezelési évre engedélyezett költségvetési hitelnek körülbelül hatszorosa. Az 1925/26. évre felvett előirányzat elégtelen volta, — tekintettel arra, hogy a dologi szükségletek az 1914/15. kezelési évvel szemben nem csökkentek, sőt a háborús évek és az azt követő forradalmak hagyta nyomok folytán növekedtek, — a fentiekből világosan kitűnik. A háborút követő súlyos gazdasági viszonyok folytán a helyi érdekeltségek a szerződésileg reájuk eső hozzájárulási kötelezettségnek a legjobb