Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

68 INDOKOLÁSOK. nagy közgyűjteményeink első tisztviselői különböző ünnepségeken, kegyeletes alkalmakon és társas estélyeken hivatalból tartoznak képviselni intézetüket, amely alkalmakkor természetesen oly kiadásaik merülnek fel, aminők egyéb tisztviselőket egyáltalán nem terhelnek. E kiadásoknak legnagyobb része olyan, hogy azok az egyes intézetek javadalma terhére lennének elszámolandók (kocsipénz, borravaló stb.), azonban ezek a kiadások okmányokkal alig igazolhatók. Figyelemmel arra, hogy nevezett intézeteink képviseletével járó eme tetemes és nap-nap után felmerülő reprezentációs költségeket azok első tisztviselői a sajátjukból nem fedezhetik, figyelemmel továbbá arra, hogy ezen reprezentációs költségek természetüknél fogva nem küszöbölhetők ki, akként kellett intézkedni, hogy a felsorolt országos intézetek első tisztviselői reprezentációs költségeik fedezésére, intézetük dologi javadalma terhére az 1924. évi április hó 1-étől kezdődőleg, a mindenkori illetményük 10%-ának megfelelő összeget vegyék fel és számolják el." 147. Bár túlkiadás nem merült fel, mégis bejelentést igényel, hogy a nyugellátások között számoltatott el egy tudományegyetemi orvoskari könyvtári kezelőtisztnek a nyugdij törvény rendelkezésétől eltérő, téves megállapításból eredő ellátási többlete is, amelyet az illető — a minister közlése szerint — jóhiszemiileg vévén fel, annak visszatérítése, az 1912. évi LXV. t.-c. 115. §-a értelmében, tőle követelhető nem volt; a téves megállapításért felelős tisztviselők által való megtérítéstől pedig — tekintettel a fennforgó méltánylást érdemlő körülményekre — a minister eltekintett. Bejelenti a legfőbb állami számvevőszék, hogy a fennálló jogszabályokon nem alapuló oly nyugellátási többlet is engedélyeztetett, mely csak kegyelmi utón lett volna engedélyezhető. Erre nézve előadja a minister, hogy egy, az V. fizetési osztály 2. fokozatába tartozó zeneművészeti főiskolai igazgató az 1919. évben olyan összegű külön személyi pótlékot is élvezett, amely fizetését az V. fizetési osztály 1. fizetési fokozatában járó javadalmazásra egészítette ki. Nyugellátása tehát az 1919. évben történt nyugdíjazása alkalmával — az akkor érvényben volt jogszabályok értelmében — e személyi pótlék figyelembevételével, vagyis az V. fizetési osztály 1. fizetési fokozata szerint járó illetmények alapján állapíttatott meg. Az 1923. évi 6.000/M. E. és az 1924. évi 5.100/M. E. sz. rendeletek értelmében azonban e személyi pótlék 1923. évi julius 1.-től kezdve a nyugdij ujabb megállapításánál már nem lévén figyelembe vehető, különös méltánylást érdemlő körülményekre való tekintettel — az 1924. évi 5.100/M. E. sz. rendelet I. fejezete 2. pontjának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés téves alkalmazásával — az illető igazgató nyugellátása 1924. évi julius 1.-től egészen kivételesen az V. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő fizetés alapulvétele mellett állapíttatott meg.