Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

140 EGYÉB JELENTÉSEK. „Jegyzet" hasábjai fogják közölni azokat a lényeges méltányossági körülményeket, amelyekre a kormány a kegyelmi ellátás ügyében legfelsőbb helyre tett javaslatát esetről-esetre alapitotta. Az 1912. évi állami zárszámadás a kegyelmi nyugellátásokat már ily szerkezetben is hozza a törvényhozás tudomására. Az 1913. évtől kezdve azonban a kegyelmi nyugellátásokról a törvényhozás már tudomást a zárszámadásokból egyáltalán nem szerezhetett, mert a nyugdijasok névszerinti kimutatása az 1913. évi zárszámadási jelentésben részletesen kifejtett okokból (lásd ott az 512. és 513. oldalakon) véglegesen elejtetett. Minthogy az országgyűlés ellenőrzési jogköre megkivánja, hogy minden oly utalványozásról, amely a törvényes rendelkezésekre nem alapitható, még ha azok kegyelmi uton engedélyeztettek is, tudomással birjon, a fentebb vázolt viszás helyzetet óhajtom megszüntetni azáltal, hogy a kegyelmi uton engedélyezett nyugellátásokra vonatkozó lényeges adatokat jelentésem keretében az országgyűlésnek ismét tudomására hozom. Ezeknek előrebocsátása mellett, minthogy az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1912. évi LXV. törvénycikk 121. §-a értelmében, melyet az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-cikk alapján kiadott 1925. évi7.000/M. E. számú rendelet 117. pontja szerint az 1921 évi XXXII. törvénycikk hatálya alá tartozó egyénekre, valamint ezeknek ellátásra igényjogosult hozzátartozóira is megfelelően alkal mázni kell, meg lévén engedve, hogy a törvényes rendelkezésektől eltérő, vagy nem szorosan véve azon alapuló nyugdijak és kegydijak, valamint nevelési járulékok és végkielégitések kegyelmi uton engedélyeztessenek, a legfőbb állami számvevőszék az alábbiakban az indokok közlése mellett tételenként bejelenti az egyes tárcák körében az 1924/25. év folyamán engedélyezett ellátásokat. Mindezeket a kedvezményes ellátásokat a legfőbb állami számvevőszék azon a jogcimen mutatja ki, amely jogcimen tényleg engedélyeztettek, megjegyzi azonban, hogy oly eseteknél, amidőn a polgári szolgálatot megelőző, de 30 napot meghaladó megszakitás folytán be nem számitható katonai és csendőrségi szolgálatnak kegyelemből történt beszámitása alapján emeltetett fel a nyugellátás, az egyéni adatokat mellőzve, csupán az esetek számát és a nyugdijtöbblet évi összegét mutatja ki. A ministerelnökségnél. Nyugdij : Gerlóczy Gyula dr. államtitkárnak 36 évi, 2 havi és 28 napi beszámitható szolgálati ideje és évi 6.480 ar. K beszámitható javadalmazása alapján a fennálló nyugdij szabályok értelmében évi 5.662 ar. K 80 f nyugdijra volt igénye ; ezen szolgálati idejéhez azonban a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél joggyakornoki minőségben eltöltött 5 havi és 7 napi, továbbá 1 évi