Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

135 EGYÉB JELENTÉSEK. mely részt csatoltak, vagy amelyek a Monarchia feldarabolásából keletkeztek, kötelesek államonkint egymástól eltérő bélyeggel ellátni a területükön lévő azokat a cimleteket, amelyeket Magyarország 1918. évi október hó 31.-e előtt törvényesen felvett hadiadóssága ellenértékéül bocsátott ki. Kizárólag Magyarországot fogja terhelni a szóbanforgó adósságnak az a része, amely a békeszerződés aláirása előtt olyan államoknak (illetve olyan államok polgárainak) tulajdonában volt, amelyek a Monarchia feldarabolása folytán területgyarapodásban nem részesültek. A Monarchia feldarabolása folytán keletkezett vagy területgyarapodásban részesült államokat Magyarország hadiadósságaiból kifolyólag semmiféle kötelezettség sem terheli, de viszont semmiféle esetben sem támaszthatnak igényt Magyarországgal szemben a tulajdonukban, illetve állampolgáraik tulajdonában lévő magyar hadiadóssági cimletek alapján. Az állami költségvetésekben mindeddig a szóbanforgó adósságoknak azon része után irányoztattak elő a kamatok, amely része a cimleteknek a nosztrifikálási eljárás eredménye alapján a mai Magyarországra esik. A részletes költségvetést kisérő indokolás kölcsönönkint feltünteti ezeknek az adósságoknak névértékét, valamint az azokból nosztrifikált cimleteknek névértékét. IV. Tartozások és követelések. A békeszerződés 231. cikke értelmében a háború előtt vagy a háború alatt lejárt azokat a tartozásokat, — ideértve az állam által kibocsátott kötvények után járó kamatot és törlesztést is — amelyek egyfelől a Szövetséges és Társult Hatalmak valamelyikének állampolgárai, másfelől Magyarország, illetve magyar állampolgárok között fennállanak, a felállítandó Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalok közvetítésével kell rendezni, amennyiben Magyarország erre vonatkozólag az említett Hatalmaktól megfelelő bejelentést kap. Ennek a cikknek 6) pontja kimondja, hogy a szerződő államok mindegyike felelős állampolgárai tartozásainak kiegyenlítéséért, kivéve, ha az adós a háború előtt csődben volt, fizetésképtelen lett, vagy fizetéseinek beszüntetését bejelentette, vagy ha a tartozás olyan társaságot kötelezett, amelynek ügyeit a háború alatt a háborús kivételes jogszabályok alapján felszámolták. A kitűzött záros határidő alatt a Brit Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium és Görögország élt azzal a jogával, hogy a tartozásoknak és követeléseknek az emiitett Hivatalok utján való kiegyenlítését kívánhatja s így a szóbanforgó kérdéseknek rendezése csakis ezzel a négy állammal való viszonylatban alapul a trianoni békeszerződés rendelkezésein. A tartozások és követelések kiegyenlítési módozatainak alapelveit a föntebbi 231. cikkhez fűzött ,,Függelék" állapítja meg, amelynek 11. §-a kimondja, hogy az emiitett Hivatalok egymással háromhavonkint leszámolnak