Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

131 EGYÉB JELENTÉSEK. Ezzel szemben az osztrák kormány a területiség elvének álláspontjára helyezkedett és ez alapon az volt a felfogása, hogy a közös vagyonhoz tartozó ingatlanok, valamint az udvari vagyon nem képezhetik osztozkodás tárgyát, hanem a területiség elve szerint válnak a két állam tulajdonává. A további tárgyalás során a fennállott közösségből eredő teljes kérdéskomplexum rendezése iránt az osztrák pénzügyminister javaslatot tett. Ezen javaslat szerint az Osztrák Köztársaság elismeri, hogy Magyarországnak joga van Ausztriától egy — meg nem határozott összegű — követelés megtéritését igényelni; ez a követelési egyenleg azonban nem készpénzben egyenlittetnék ki, hanem kompenzáció utján. A magyar kormány azonban, miután az általa elfogadott ezen az alapon folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, elhatározta, hogy a velencei jegyzőkönyv értelmében alakitott döntőbiróság előtt létesitett egyezség alapján választott biróság elé viszi a vitás kérdéseket. Ez a biróság az 1926. év március havában Lauranában, továbbá május és november havában Badenben folytatott tárgyalásain bizonyos vitás kérdéseket tisztázott, a kérdések túlnyomó része azonban még eldöntetlen és jelenleg is még további tárgyalásokat igényel. II. Átcsatolt területeken lévő állami javak. A békeszerződés 191. cikke értelmében azok az államok, amelyekhez a volt Osztrák-Magyar Monarchia területeiből valamely részt csatoltak, vagy amelyek a Monarchia feldarabolásából keletkeztek, megszerzik Magyarországnak saját területeiken fekvő összes javait és birtokait. Ez a rendelkezés kiterjed Magyarországnak a Monarchia közös javaiban, az összes koronabirtokokban, valamint a volt uralkodó család összes magán javaiban való részesedésére is. A 163. cikk értelmében alakitott „JóvátételiBizottság" a 191. cikk negyedik bekezdésének rendelkezése alapján megállapitja a fentiek szerint megszerzett javak és birtokok értékét és azt a megszerző állam jóvátételi számlájának terhére és egyidejűleg Magyarország jóvátételi számlájának javára irja. A szóbanforgó javakról és birtokokról a pénzügyminister — az érdekelt többi ministerium közreműködésével — összeállította a kérdéses vagyonrészeket és azok értékét feltüntető részletes vagyonkatasztert és azt már az 1922. év végén megküldötte a Párisban székelő Jóvátételi Bizottsághoz. Ez a bizottság, illetve annak az átcsatolt területeken visszamaradt állami javak identifikálásával és értékelésével megbizott albizottsága (Comité des Biens Cédés) azonban a felterjesztett anyag átdolgozását és kiegészitését kivánta. Ez az átdolgozás és kiegészités azóta már szintén megtörtént, az értékadatok végleges megállapitása ügyében folyamatba tett tárgyalások mind17*