Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

127 EGYÉB JELENTÉSEK. Ha a külföldi adó és bélyegilleték cimén levont költségeket is, amelyek 4,827.902-37 aranykoronát tettek ki, figyelembe vesszük, a kölcsön hozadéka bruttó eredményben 258,648.742*63 arany Kt tett volna ki. Az 1924. évi IV. t.-c. 3. §-ának 1. a) pontja értelmében a pénzügyminister arra hatalmaztatott fel, hogy egy 250 millió aranykoronát eredményező törlesztéses kölcsönt vegyen fel. A kölcsönnek eredményeként az adó és illeték cimén a fentiek szerint számitásba vett kibocsátási költség levonása után jelentkező 253,820.840*26 ar. Kból a 250 millió aranykoronán felüli rész, vagyis 3,820.840-26 ar. K a kölcsöncimletek előállitási és egyéb kibocsátási költségeinek fedezésére vétetett számitásba, melyből tényleg csak 297.723*50 ar. K fordittatott kibocsátási költségekre. Erre nézve a pénzügyminister az alábbiakat adja elő : A kölcsön több idegen államban, különböző idegen fizetési eszközökben lett kibocsátva, miért is részben az idegen fizetési eszközök árfolyamának ingadozása, részben az aranykoronának mint számolási értéknek fiktiv volta miatt nem volt lehetséges az egyes részkibocsátások összegeinek oly pontos megállapitása, amely mellett a beszerezhető 250 millió aranykoronán felüli többletként oly összeg eredményeztessék, amely a cimlet előállitási- és egyéb, kibocsátási költségekre tényleg szükségeltetik és amely szükségletek amúgy sem voltak előzetesen számszerűleg megállapíthatók. Ezenkívül figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a kölcsön tiszta eredménye a tervezett összegen alul ne maradjon még akkor sem, ha az egyes részkibocsátások befizetéséig az illető külföldi fizetési eszközök árfolyamában kedvezőtlen eltolódás állana be. A kölcsön egyes részkibocsátásainak hozadéka azok felhasználásáig zároltatott és a kölcsön hozadéka a többi állami pénzektől elkülönitve kezeltetik, illetőleg az állami költségvetés keretén kivül számoltatik el. A kötvények, amelyek legkésőbb 1944. évi február hó 1.-ig névértékben beváltandók, 7%%-kal kamatoznak, a 7%-kal kamatozó olasz részkibocsátás kivételével. A kamat 1924. évi augusztus hó 1.-től kezdődőleg félévenként fizetendő. A kölcsön szolgálatának biztosítására — a hivatkozott törvény 3. §-ának 1.6) pontjában nyert felhatalmazás alapján — zálogul leköttetett a határvámjövedékből, a cukoradóból és a cukor után fizetendő kincstári részesedésből, valamint a dohányjövedékből származó összes (nyers) állami bevétel, úgyszintén a só jövedék tiszta bevétele. A szanálási programm szükségessé tette azt, hogy egyes kiadások a kölcsön hozadékából fedeztessenek. A kölcsön hozadékából fedezett kiadásoknak számbavétele után a kölcsön maradványaként a budapesti áru- és értéktőzsdén 1925. évi junius hó 30.-án jegyzett árfolyamoknak alapulvételével 182,630.160*13 ar. K mutat-