Zárszámadás, 1923-1924

Jelentés az 1923-1924. évi zárszámadásról

9 A zárszámadás a költségvetési előirányzat berendezését minden tekintetben követvén, az állami közigazgatás és az állami üzemek kezelését egymástól elválasztva mutatja ki. E tagozódásnak megfelelően készitett két zárszámadási sommázat szerint egyrészt az állami közigazgatás, másrészt az állami üzemek előirányzatának, utalványozási (előirási) és tényleges kezelési eredményeinek a mérlege a következőképen alakult. Az 1923/24. évi költségvetési előirányzaton, valamint a külön törvényes felhatalmazásokon alapuló hitelek együttes figyelembevételével az előirányzat mérlege az állami közigazgatásnál 1.761*9 milliárd K fölösleggel, az állami üzemeknél pedig 464.7 milliárd K hiánnyal zárult. Az utalványozási {előirási) eredmények szerint az állami közigazgatásnál 3.055*4 milliárd K fölösleg, az állami üzemeknél azonban 1.088*9 milliárd K hiány mutatkozik, minélfogva mig az állami közigazgatás kezelése 1.293*5 milliárd K-val kedvezőbb, addig az állami üzemeké 624*2 milliárd K-val kedvezőtlenebb volt az előirányzatnál. A pénztári (tényleges) kezelés pedig oly kép alakult, hogy az állami közigazgatásnál 1.845*1 milhárd K fölösleg, az állami üzemeknél azonban 1.088*6 milliárd K hiány jelentkezik, mihez képest a tényleges kezelési eredmény az állami közigazgatásnál 83*2 milhárd K-val kedvezőbb, az állami üzemeknél viszont 623*9 milliárd K-val kedvezőtlenebb volt az előirányzattal szemben. A kezelésnek az állam vagyonára hatással biró mozzanatai közül, minthogy az állam vagyonmérlege uj leltározás és megfelelő értékbecslés hiányában nem volt felállitható, minek okairól részletesen a jelentés 18. oldala számol be, e helyen csak az állami adósságok álladékának az 1923/24. évben bekövetkezett változásait ismertetem. Az állami adósságok álladékának az 1923/24. év folyamán történt változása mutatja, hogy a zárszámadásban az 1.966*5 milliárd K előirási fölösleg kizárólag kölcsönökből eredő bevételek folytán jelentkezik, mert az „állandó és országos adósságok" álladék-kimutatása szerint az adósságok gyarapodásával kapcsolatban 4.079*8 milliárd K Íratott elő bevételként, amivel szemben az adósságok törlesztésére csupán 1.866*2 milliárd K utalványoztatok ; a tiszta bevétel tehát 2.213*6 milhárd K volt. E tiszta bevétellel szemben azonban az állandó és országos állami adósságok álladékának tiszta gyarapodása 2.726*9 milhárd K-t tett, ami tehát a kölcsönökből eredő tiszta bevételnél még 513*3 milliárd K-val több. Az 513*3 milliárd K különbözetnek az oka egyrészt az előállott 94*8 milliárd K tiszta árfolyamveszteségben, másrészt abban rejlik, hogy a Magyar Nemzeti Bank irányában vállalt és az alábbi 3. pontban ismertetett függő adósság 1.980 milhárd K tőkeálladékával szemben 418*5 milliárd K-val kevesebb lett tőkebefizetési bevételként elszámolva; ez a 418*5 milliárd K ugyanis követelésekből áll, 2