Zárszámadás, 1923-1924

Jelentés az 1923-1924. évi zárszámadásról

6 1922/23. évi költségvetési előirányzat alapján kellett volna szerkeszteni, minthogy azonban a zárszámadásban a kezelést az előirányzattal össze kell hasonlítani, erre pedig az 1922/23. évi előirányzat keretei a korona romlása folytán az 1923/24. évben alapul már nem szolgálhattak, az 1923/24. évi zárszámadás szerkesztése tekintetében a számadási rend folytonosságának biztositása céljából törvényhozási rendelkezésre volt szükség. Ezt a rendel­kezést az 1924 : XVII. t.-c. 2. §-a tartalmazza, mely szerint az 1923/24. évi állami zárszámadás : az 1923/24. költségvetési évre egybeállitott költségvetési előirányzat rovatrendszere alapján szerkesztendő olyképpen, hogy az egyes költségvetési fejezetek, cimek és rovatok között átru­házásnak helye nem lehet, továbbá, hogy az 1923/24. költségvetési évre egybeállitott előirányzat hiteleinél nincsen két évi felhasználásnak helye és hogy az 1923/24. számadási évben történt utalványozások és bevételi előirások az 1923/24. költségvetési évre egybeállitott előirányzat hitel­összegeivel hasonlitandók össze és e szerint az előirányzat szerint birálandók el. Az 1923/24. évi állami zárszámadás e törvényhozási rendelkezések alapján készült. A zárszámadás, valamint a különböző összehasonlítások és kimutatások és főleg jelentésemnek a kezelési eredményeket feltüntető része kimeritő adatokkal szolgálnak arról, hogy miképen alakultak az államháztartás kiadásai és bevételei az 1923/24. évi költségvetési előirányzattal szemben. A kiadások és bevételek mérvének megitélésénél azonban szem előtt kell tartani azt, hogy pénzünk értéke az 1923/24. számadási év alatt is tovább, igen lénye­gesen csökkent és a számadási év vége felé mélypontjához érkezett. Pénzünk értékének az 1923/24. év folyamán folytatódott romlását részletesebben a jelentés 47—48. oldalain ismertetem és itt a korona értékcsökkenésének jellemzéséül csak azt emelem ki, hogy mig az 1923/24. számadási év első hónapja, vagyis 1923. julius folyamán átlagban 3.900 papirkorona értéke volt egyenlő 1 aranykoronával, addig ugyané számadási év utolsó hónapja, vagyis 1924. jünius folyamán átlagban 18.000 papirkorona képviselt 1 arany­koronával egyenlő értéket. Pénzünk értékének romlásával természetszerűleg karöltve járt az árak emelkedése. Sőt az árdrágulás a számadási év alatt még jóval nagyobb arányú volt, mint az aranykoronának imént ismertetett árfolyamemelkedése. Nevezetesen a létfenntartási költségek indexszáma az 1923. julius folyamán fennállott 2.551-ről 1924. juniusáig 20.96l-re emelkedett s ugyané hó végén a nagykereskedelmi árak indexszáma 22.078 volt. Figyelembevéve ezek mellett még azt, hogy ugy a papirkorona romlása, mint az árdrágulás a számadási év második felében volt a legnagyobb méretű, ennélfogva a költségvetési előirányzatban a számadási év első negyede

Next

/
Thumbnails
Contents