Zárszámadás, 1920-1921

Jelentés

60latos adók és közterhek, a vasút tartozékát képező házak fentartási költségeinek az anyagdrágulás és a munkabérek emelkedése folytán történt növekedése, végül az iskolák és tápintézetek dologi kiadásainál és a személyi gépkocsi költségeknél az anyagdrágulás idézte elő. 170. (Tk.) A túlkiadást az üzemi anyagok árának emelkedése és a munkabéreknek a drágaság folytán szükségessé vált felemelése, továbbá az a körülmény okozta, hogy az u. n. tanácsköztársaság idejében politikai megbízottakként- működött munkások összesen 26.456 K 74 ft kitevő bérét, mely eredetileg az átfutó kezelésben szerepelt, behajthatatlanság miatt itt kellett elszámolni. 171. (Tk.) A túlkiadás oka az anyagdrágulás és a munkabérek emelkedése, az elveszett szállitmányok számának az erkölcsök meglazulása folytán történt növekedése és az a körülmény, hogy a forradalmak által okozott károk helyreállitásának költségei is itt nyertek elszámolást. 172. (Enk.) Az államvasutak beruházási kölcsöneinek törlesztési és kamatszükséglete — mely a költségvetésben a VI. „Állami adósságok" fejezeten irányoztatott elő — az üzemi eredmény pontos megállapítása céljából itt nyert elszámolást. 173. (Tk.) A túlkiadást a havi drágasági segélyek felemelése és az idézte elő, hogy a korona elértéktelenedése folytán korona értékben kifejezve nagyobb zálogkölcsönök engedélyeztettek, ami a becsüsök százalékszerü osztalékának emelkedését is maga után vonta. 174. (Tk.) A túlkiadást a nyomdai költségeknek, a fűtőanyagok árának, a központi zálogházi épület karbantartási költségeinek emelkedése, a belvárosi fióküzletnek évközben házi kezelésbe történt átvétele folytán fizetendő házbér, végül pedig a jelentékeny jövedelmet biztosító aukciók rendezési költségeinek emelkedése idézte elő. 175. (Tk.) A Pesti Hazai Első Takarékpénztártól, úgyszintén az ipari és kereskedelmi alapból forgó tökére felvett kölcsön után járó kamatok idézték elő. 176. (Tk.) Egy napibéres szolgának kezelő altisztté való kinevezése, továbbá a lakáspénzpótlékoknak felemelése idézte elő. 177. (Tk.) A román megszállás alatt a debreceni mértékhitelesítő hivatalnál alkalmazott díjnok napidijai, továbbá több menekült tisztviselő tényleges szolgálatra történt beosztása, valamint az a körülmény okozta, hogy a nagy tevékenységet kifejtő és jutalmazásra érdemes alkalmazottaknak nagyobb összegű jutalmat kellett utalványozni. Ezenkívül a családi pótlékoknál az évközben felmerült igényeknek az 1912. évi XXXV. t.-c. értelmében történt kielégítése és a havi drágasági segélyeknek felemelése is növelte a túlkiadást. 178. (Enk.) Mértékhitelesítő tisztviselők részére a ministertanácsnak 1921. évi junius hó 24.-én hozott határozata alapján a bevételezett mértékhitelesitési dijak 5%-os járuléka fejében engedélyezett összeg.