Zárszámadás, 1920-1921

Jelentés

45a területi elv szerint történt megosztás folytán Csonka Magyarországra esik, e rész után a szükségletet utalványozásba kellett hozni. 30. (Tk.) Annak folytán állott elő, hogy az előirányzásnál a fillérek elhagyandók voltak; a „Tőketörlesztés" rovaton mutatkozó megtakarítással ellensúlyozva van. 31. (Tk.) A lecsatolt területeken lévő épületek miatt felvett kölcsönök törlesztési részleteiről az előirányzott összeg megállapításakor gondoskodás nem történt, jóllehet e számadási évben azok még fizetendők voltak. 32. (Tk.) A túlkiadás a m. kir. központi statisztikai hivatal épületére felvett kölcsönnel kapcsolatban merült fel, de ez a túlkiadás csak látszólagos, mert a kamatoknál ugyanilyen összegű megtakarítás jelentkezik. 33. (Enk.) A Duna-Tisza-Kőrösközi transversális állami közút kiépítésére a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettől felvett 708.800 Kás kölcsön törlesztési részletei 1919. évi december hó 5.-étöl 1921. évi junius hó 5.-éig 4 féléven át nem fizettetvén ki, az elmaradt részletek után késedelmi kamat és birság volt fizetendő. 34. (Tk.) A törlesztési terveknek megfelelő tőketörlesztési részleteket kellett utalványozni; egyébként a túlkiadás a „Kamatok" rovaton elért megtakarítás által ellensúlyozva van. 35. (Tk.) A túlkiadás onnan származik, hogy a nagyváradi volt hadapródiskola berendezésére, továbbá a nyitrai és pécsi honvéd csapatkórház, valamint a kassai III. honvédkerület birósági és fogház épületének megszerzésére, illetve építésére felvett kölcsönök szükségletéről az 1920/21. évi költségvetésben már nem történt gondoskodás. Ennek dacára az esedékes járadékok, amelyek a kormány kezelése és ellenőrzése alatt álló alapnak, illetve a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnek és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak mint igényjogosultaknak voltak' fizetendők, kiutalványoztalak. A legfőbb állami számvevőszék felkérte a honvédelmi minister urat oly irányú intézkedésre, hogy az utódállamok tulajdonába került ingatlanok után illetéktelenül fizetett törlesztési részletek a trianoni békeszerződés 191. cikkében foglaltaknak megfelelően a magyar állam javára jóváirassanak, illetve ily célból a pénzügyminister úrral közöltessenek. Ezen kivül — az Ausztriával fennállott államjogi kapcsolat megszűnése folytán — költségvetési hitel hiánya dacára is utalványozni kellett az Örkényi csapatgyakorlótér céljaira szolgáló ingatlant terhelő, annak idején a cs. és kir. közös hadügyminister által felvett kölcsön törlesztési járulékát. A túlkiadást fokozta az a körülmény is, hogy az egyes kölcsönöknél a tőketörlesztési részletek az 1914/15. évi költségvetésbe felvett összegekkel lettek előirányozva, holott az évi járadékokból az 1920/21. évben már nagyobb összeg esett a tőketörlesztésre, ami a „Kamatok" rovaton elért megtakarításban is kifejezésre jut.