Zárszámadás, 1920-1921
Jelentés
35mására hoztam azt is, hogy uj törvényjavaslatot dolgoztattam ki az állami számvitelről, mert az állami számvitelről szóló törvénynek, amely az 1897. évben alkottatott, sok rendelkezése az ujabb viszonyok között már fenn nem tartható és mert az állami üzemeknek és az ezekkel egy tekintet alá eső más állami intézményeknek gazdaságossá tétele érdekében a számviteli megkötöttség helyett részükre bizonyos szabadabb mozgás biztositandó. Az ily szempontok mellett elkészitett törvényjavaslaton azonban ujabb módosítások válnak szükségessé, mert az állami pénzkezelési rendszernek a postatakarékpénztári kezelésbe való teljes bekapcsolása és a bevételeknek és kiadásoknak bankszerű lebonyolítása az elszámolások, nyilvántartások és könyvelések eddigi rendszerén is gyökeres reformokat tett szükségessé. A számviteli törvény egyes rendelkezéseinek ily irányú módosításait az 1924. évi IV. t.-cikkben nyert felhatalmazás alapján hozzájárulásommal a kormány ideiglenesen életbeléptette ugyan s előreláthatólag ugyanezen uton fog szabályoztatni a vagyonkezelő hivataloknak és a számvevőségeknek szolgálata is, azonban szükségesnek tartom, hogy az államháztartás vitelére vonatkozó s az uj rendszerváltozás folytán az eddigiektől lényegesen eltérő alapelvek, különösen a költségvetési jog és a zárszámadási jog körébe tartozó intézkedések, törvényhozási uton nyerjenek szabályozást. Ezért az erre vonatkozólag kidolgozandó uj törvényjavaslatot, mihelyt az véglegesen megállapítható, a ministerelnök ur utján azonnal a törvényhozás elé fogom terjeszteni. 7. A legtöbb állami számvevőszék ellenőrző tevékenysége szoros kapcsolatban lévén a fennálló számviteli, pénz- és vagyonkezelési rendszerrel, a legfőbb állami számvevőszék szervezetéről és hatásköréről szóló 1870. évi XVIII. és 1880. évi LXVI. t.-cikkeknek részemről tervbe vett revíziója, amelyre vonatkozó előmunkálatok folyamatban vannak, csak az állami számvitelről szóló uj törvényjavaslatot követöleg lesz megvalósítható és előterjeszthető. A hatáskör módosításánál és a szervezet megállapításánál figyelembe veendők lesznek az országos takarékossági bizottságnak a kormány által magáévá tett azok a javaslatai is, amelyek az adminisztráció messzemenő egyszerűsítését célozzák és amelyek kihatásaikban a legfőbb állami számvevőszék által gyakorlandó ellenőrzés szempontjából is nagy jelentőséggel birnak. Megjegyzem azonban, hogy a tervbevett reformok még csak az előkészítés stádiumában vannak s azoknak kihatása a legfőbb állami számvevőszékre még pontosan meg nem állapítható. 8. A zárszámadások és hiteleltérési kimutatások tárgyában tisztelettel jelentem a következőket: Az 1920. évi XXVII. és az 1922. évi XVII. t.-cikkek az állami zárszámadások helyett az 1916/17 —1920/21. számadási éveket illetően a történt utalványozásokat és az előirt bevételeket feltüntető kimutatások előterjesztését rendelvén el és ugyanezen törvények felmentvén egyszersmind a legfőbb állami számvevőszéket a fentebb emiitett időszakokra vonatkozólag a túlkiadásokról,
