Zárszámadás, 1920-1921

Jelentés

28Ugyanezen okokból mellőznöm kellett az állami főbb jövedelmi ágak, üzemek és intézetek kezelési eredményeinek, valamint az állami adósságokra és azokkal kapcsolatos követelésekre vonatkozó részletes nyilvántartási és egyéb adatoknak ismertetését is. Viszont a kimutatáshoz fűzött e jelentésem kapcsán előterjesztem azokat az indokolásokat, amelyeket a ministerek a tárcájuk körében előfordult tálkiadások, előirányzat nélküli kiadások és bevételi visszamaradások okaira nézve előadtak. A kimutatás beosztása a rendes állami zárszámadások beosztásához igazodik, a kiadások és bevételek fősommázatán kívül tartalmazván még azoknak osztályok, alosztályok és fejezetek szerinti mérlegszerű átnézetét és összesítését, valamint a költségvetési évre előirányzott kiadásoknak és bevételeknek a közigazgatásilag utalványozott és előirt kiadásokkal és bevételekkel való, fejezetek, cimek és rovatok szerinti összehasonlítását is. A kezelésnek a költségvetési törvény rovatokig terjedő részletezésén túlmenő, vagyis az alrovatok eredményeit is feltüntető részletezését ez alkalommal mellőznöm kellett. Az 1920/21. évi állami költségvetésről szóló törvény előkészítése és tárgyalása ugyanis többrendbeli eltérést mutat fel a rendes állami költségvetésekre nézve az 1897. évi XX. t.-cikkben szabályozott eljárással szemben, így ez alkalommal, bár az egyes ministeriumok elkészítették és a pénzügyministeriumnak meg is küldötték tárcájuk részletes költségvetési előirányzatát, a pénzügyminister az előirányzati javaslathoz fűzött jelentésében felsorolt okokból a részletes tárcaelőirányzatokat nem nyomatta ki s igy azok a nemzetgyűlés bírálata alá nem is kerültek. Amennyiben tehát a legfőbb állami számvevőszék a részletezésekre is óhajtott volna kiterjeszkedni, úgy csakis az a lehetőség kínálkozott volna, hogy az egyes ministeriumok házi példányai alapján állítsa azokat egybe. Ez esetben azonban sok tekintetben nehézségek merültek volna fel, mert ha a ministeriumok részletes előirányzatának hitelösszegeivel szemben magában a költségvetési törvényben nagyobbmérvü változások mutatkoznának, a változásoknak alrovatok szerinti pontos felosztása a törvényhozás által sanctionált hiteles adatok hiányában csupán az érdekelt ministeriumok megállapítása utján lenne véghez vihető. Az ilyen adatok azonban a legfőbb állami számvevőszék részéről, amelynek mindenütt, de különösen zárszámadási munkálataiban a feltétlen pontosságot és hitelességet szem előtt kell tartania, elfogadhatók nem lettek volna. De mérlegelve azt a kérdést, vájjon ahhoz, hogy az itt tárgyalt számadási évre nézve az államháztartás vitele, vagyis a kormány gazdálkodása elbírálható legyen, szükség van-e a költségvetési törvényben foglalt részletezésen túlmenő részletezésre, avagy, sem, meg kell állapitanom, hogy e célból az alrovatokig terjedő részletezésre tulajdonképen szükség nincsen, mert a számviteli törvény rendelkezései szerint — kifejezett törvényes tilalom nélkül — a rovatokon belül