Zárszámadás, 1919-1920

Jelentés

39 rendes viszonyok mellett is — az 19*25. évben lenne végrehajtandó, amely időpont összeesik koronánk értékének "stabillá tétele, valamint az 1924. évi IV. t.-cikken alapuló aranyköltségvetés első időszakaival. Az 1924/25. számadási évben ezek szerint már megszűnnek azok az akadályok, amelyek az állami vagyon állagának és értékének pontos megállapítását és kimutatását eladdig lehetetlenné tették és igy ez a számadási év jelölhető meg annak az időszaknak, amelyről ismét az első, minden tekintetben pontos és a mérlegeket is magában foglaló, tehát teljes zárszámadás elkészíthető lesz. Itt tisztelettel megjegyzem, hogy az uj leltározásnak megkezdése és az értékbecslésnek aranyalapon leendő végrehajtása iránt a pénzügyminister úrral a tárgyalásokat megindítottam. 4. A kormány kezelése és igazgatása alatt álló alapok és alapítványok kiadásainak és bevételeinek ellenőrzése kérdésében, mely a legfőbb állami számvevőszék és a kormány között már az 1896. év óta képezi tárgyalás anyagát, az évközi részletes ellenőrzés szabályozása — amint ezt már előző jelentéseimben jelentettem — amennyiben a kormánnyal a megegyezést létrehoznom sikerül, az uj számviteli törvényjavaslatban nyer majd végleges rendezést. 5. A háborús évek és az azt követő forradalmi időszakok kiadásairól és bevételeiről szerkesztett kimutatásokat kisérő jelentéseimben már a t. Nemzetgyűlés tudomására hoztam azt is, hogy uj törvényjavaslatot dolgoztattam ki az állami számvitelről, mert az állami számvitelről szóló törvénynek, amely az 1897. évben alkottatott, sok rendelkezése az ujabb viszonyok között már fenn nem tartható és mert az állami üzemeknek és az ezekkel egy tekintet alá eső más állami intézményeknek gazdaságossá tétele érdekében a számviteli megkötöttség helyett részükre bizonyos szabadabb mozgás biztositandó. A már ily szempontok mellett elkészített törvényjavaslaton azonban ujabb módosítások válnak szükségessé, mert az állami pénzkezelési rendszernek a postatakarékpénztári kezelésbe való teljes bekapcsolása és a bevételeknek és kiadásoknak bankszerű lebonyolítása az elszámolások, nyilvántartások és könyvelések eddigi rendszerén is gyökeres reformokat tett szükségessé. A számviteli törvény egyes rendelkezéseinek ily irányú módosításait az 1924. évi IV. t.-cikkben nyert felhatalmazás alapján hozzájárulásommal a kormány ideiglenesen életbeléptette ugyan, s előreláthatólag ugyanezen uton fog szabályoztatni a vagyonkezelő hivataloknak és a számvevőségeknek szolgálata is, azonban szükségesnek tartom, hogy az államháztartás vitelére vonatkozó s az uj rendszerváltozás folytán az eddigiektől lényegesen eltérő alapelvek, különösen a költségvetési jog és a zárszámadási jog körébe tartozó intézkedések, törvényhozási uton nyerjenek szabályozást. Ezért az erre vonatkozólag kidolgozandó uj törvényjavaslatot, mihelyt azt a kormánnyal letárgyaltam, a ministerelnök ur utján azonnal a törvényhozás elé fogom terjeszteni.