Zárszámadás, 1918-1919

Jelentés

50 Ezeken a vizsgalatokon kivül a legfőbb állami számvevőszék egyes tisztviselői részt vettek még az u. n. tanácsköztársaság uralmának utolsó időszakában a pénzügyi közalkalmazottak igénybevételével tartott azokon a vizsgálatokon is, amelyeket az u. n. tanácsköztársaság által szervezett népgazdasági tanács IV. főosztályának (pénzügyi népbiztosság) 2. csoportja rendelt el azoknak a támadásoknak a folyományaként, amelyek a munkás- és katonatanács, valamint a tanácsok országos gyűlésének ülésein a tanácsköztársasággazdálkodása ellen többször elhangzottak. Ezekbe a vizsgálatokba a legfőbb állami számvevőszék is bekapcsolódott az által, hogy a bizottságok elnökeiül a legfőbb állami számvevőszék egyes, magasabb rangú tisztviselői jelöltettek ki. Bár e bizottsági vizsgálatoknál számvevőszéki tisztviselők is közreműködtek, azok szorosan vett állami számvevőszéki vizsgálatnak nem' tekinthetők, legföképen azért, mert a kiküldött bizottságok a népgazdasági tanács IV. főosztályának 2. csoportja által előre meghatározott irányelvek szerint folytatták vizsgálataikat és mert a vizsgálat eredményéről a vezetők — az állami számvevőszék tisztviselői — nem a legfőbb állami számvevőszéknek, hanem a pénzügyi népbiztosság XVII. főosztályának tartoztak naponként jelentéseiket Írásban vagy szóbelileg megtenni. X. A wieni magyar ellenforradalmi csoportok számadásai. Az u. n. tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosának rendeletére 1919. évi április havában 220 millió K utaltatott ki az Osztrák-Magyar Bank budapesti főpénztárából a wieni követségi gazdasági meghatalmazott kezéhez. Ebből a 220 millió K-ból 20 millió Budapesten maradt,

1) 200 millió K pedig ennek a gazdasági meghatalmazottnak adatott ál a tanácsköztársaság részére szükséges különböző árucikkek beszerzési céljaira és egyéb kiadások fedezésére. A 200 millió K-ból a gazdasági meghatalmazott előbb Budapesten 2,030.400 K-t egy papirvásárlási számla kiegyenlítésére fordított. majd pedig Wienben az ottani magyar követségnél létesített „Külkereskedelmi alap" céljaira 57,900.000 K-t, a bécsi követség „Rendelkezési alapja" részére pedig 1,000.000 K-t tizetett ki, minélfogva a wieni magyar ellenforradalmi csoportoknak az ottani magyar követség ellen 1919. év május hó 2-án intézett akciója időpontjában a 220 millió K-nak könyvszerinti maradványa 139,069.600 K-t tett ki. Az itt felsorolt összegek a jelen kimutatásban a következőkép vannak elszámolva. ') Ezt a 20 millió K-t Lengyel Gyula, az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének akkori, u. n. kormányzója magának visszatartotta s ennek egy részét később egyes kommunisták közt szétosztotta. Ez utóbbiak a budapesti kir. büntetőtörvényszék által orgazdaság büntette miatt "elitéilettek (a budapesti kir. büntető törvényszék 11 Kgy. 9.389/18.—1920. sz. Ítélete).