Zárszámadás, 1916-1918

Jelentés

57 állami zárszámadások azonban már szerkezetüknél fogva sem alkalmasak, egyébként pedig nem is hivatottak annak egybefoglalt és kifejezett kimutatására, hogy a háború következtében és azzal kapcsolatosan egészben véve minő terhek hárultak az államra és általában, hogy a háború minő hatással volt az állami gazdálkodásra, hanem ennek megállapítása csak a tárcafőkönyvek, számadások és mindenféle egyéb feljegyzések alapján megejtendő külön műveletnek lehet majd a feladata. E kérdéssel kapcsolatban bejelentem, hogy a kormánnyal tárgyalásokat folytattam annak megállapítása végett, hogy a lefolyt világháború okozta kiadások fedezésére mily összegek fordíttattak és mennyit tesznek azok a további kiadások, amelyek a háború megszűntével mint háborús utóköltségek jelentkeznek, ezeket a tárgyalásokat azonban eredmény nélkül meg kellett szakitanom, mert a vonatkozó kimutatások összeállítása oly nagy megterhelését jelentené a számvevőségeknek, hogy azt a mai viszonyok között a kormány tagjai vállalni nem voltak hajlandók és mert a háborús utóköltségék a lényegesebb tételekre (restitució, rep'aráció, leszámolás' Ausztriával stb.) vonatkozó végleges adatok hiányában ezidőszerint még amúgy sem lennének pontosan megállapíthatók. 3. Az állami vagyon állagának és értékének megállapítását, valamint a tárgyidőszakok folyamán abban végbement vagyonváltozásoknak számbavételét és kimutatását mellőznöm kellett, minthogy azt lehetetlenné teszi az a körülmény, hogy az ország nagy részének elvesztése folytán nem állanak rendelkezésre azok a könyvek és nyilvántartások, amelyeket az ott működött hivatalok az állami vagyonra vonatkozólag vezettek. Ez okból az állami vagyon csak uj leltározás és értékelés utján állapitható meg, ami azonban a korona értékének állandó hullámzása miatt eddig nem -volt megvalósítható. Itt megjegyzem, hogy az ingatlan állami vagyon törzskönyvének és leltárának vezetése tárgyában a kormány által a legfőbb állami számvevőszékkel egyetértőleg az 1902. évben kiadott utasítás 27. §-a szerint az ingatlanok értékének újbóli megállapítása és becslése —rendes viszonyok mellett is — az 1925. évben végrehajtandó lenne, amennyiben azonban a korona értéke az 1925. évet megelőzően állandósulni fog, az értékmegállapitás és becslés azonnali elrendelését a kormánynál szorgalmazni fogom. 4. A kormány kezelése és igazgatása alatt álló alapok és alapítványok kiadásainak és bevételeinek ellenőrzése kérdésében, mely a legfőbb állami számvevőszék és a kormány között már az 1896. év óta képezi tárgyalás anyagát, az évközi részletes ellenőrzés szabályozása, amennyiben ebben a kérdésben a kormánnyal a megegyezést létrehoznom sikerül, a kormánynak tárgyalás végett megküldött uj számviteli törvényjavaslatban nyer majd végleges rendezést.