Zárszámadás, 1916-1918

Jelentés

53 e jelentésem keretében röviden ismertetni a közösségből származó pénzügyi leszámolások jelenlegi állását. Az 1910., 1911., 1912. és 1913. évekre vonatkozó leszámolások a pénzügyministerium által elkészittettek és a legfőbb állami számvevőszék által is letárgyaltattak ugyan, ezeknek a leszámolásoknak és a legfőbb állami számvevőszék azokra" vonatkozó jelentéseinek előterjesztése azonban a pénzügyministernek az 1915. év folyamán kifejezett kívánságára függőben tartatott. Az 1914.. I. félévre, valamint -az 1914/15. és 1915/16. számadási évekre egybeállított leszámolások tárgyalása a m. kir. legfőbb állami számvevőszék és a pénzügyministerium között folyamatban van és e tárgyalás kapcsán a legfőbb állami számvevőszék szükségesnek tartotta annak a kérdésnek tisztázását is, hogy az 1916. évi julius hó 1-től a közjogi kapcsolat megszűntéig, vagyis 1918. évi október hó végéig terjedő időre a zárszámadási lerovási eredményeken alapuló leszámolás miként állittassék egybe, minthogy erről az időről az 1920. évi XXVII. t.-c. 6. §-a alapján rendes állami zárszámadásoknak készítése és előterjesztése mellőztetett. Ezt a kérdést bonyolultabbá teszi még különösen az is, hogy az 1906. évi X. t.-c. hatályát legutóbb az 1918. évi IV. t.-c. csak 1918. évi április hó 30-ig hosszabbította meg s így ezen napt(>l 1918. évi október hó 3í-ig terjedő időszakra Magyarország és Horvát-Szlavonországok között törvényesen megállapított pénzügyi egyezmény nem is létezett. Bár a leszámolások Magyarországra nézve kedvező pénzügyi eredményeket a múltban nem eredményeztek, mert a leszámolások alapján a közösség kezdetétől 1903. évi december hó végéig Magyarországnak bármily címen fennálló követelései az 1906. évi X. t.-c. 1. §-ában kiegyenlítetteknek jelenttettek ki, ugy hogy az 1904. január 1-ét megelőző időből Magyarország és Horvát-Szlavonországok között semmi néven nevezendő követelés, illetőleg tartozás fenn nem áll, mégis a leszámolások megejtését fontosnak és szükségesnek tartom, mert az 1904. évtől kezdödőleg foganatosítandó pénzügyi leszámolásoknak eredményei az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlavon királyság, mint utódállam és Magyarország között függőben levő kérdéseknek az 1921. évi XXXIII. t.-c. értelmében leendő megoldásánál szintén figyelembe kell hogy vétessenek. VII. Helyszíni vizsgálatok, A legfőbb állami számvevőszék az 1916/17. és 1917/18. számadási években sem élt a hatásköréről stb. szóló 1870. évi XVIII. és 1880. évi LXVI. t.-cikkekben megállapított azon jogával, amelynél fogva a kormány hatóságok mellé rendelt számvevőségek és a foganatosító hivatalok (pénz- és raktárak) ügy-, illetve vagyonkezelését az illetékes ministerek előzetes értesítése mellett saját kiküldötteivel esetről-esetre a helyszínen megvizsgálhatja.