Zárszámadás, 1916-1918
Jelentés
49 Itt ugyanis előtérbe léptek a hadviselés szükségletei, amelyeknek fedezésére a szükséges összegeket előlegként bocsátották a monarchia kormányai a közös minisztérium rendelkezésére (a magyar kormány részéről adott előlegeket 1. az átmenti kiadások I. „Közösügyi kiadások" fejezetének 10. cime alatt). A háborús évek alatt a hadügyi igazgatásnak az engedélyezett rendes békebeli költségvetést terhelő kiadásait ezektől a hadiköltségektől különválasztani nem lehetett, azok tehát az utóbbiakkal együtt fedeztettek. Ennek folytán nem lehetett a békebeli és a hadi szükségleteket külön-külön elszámolni és a békebeli és a hadi kiadások szerint különválasztott zárszámadást sem elkésziteni. Ezek * a körülmények arra késztették a közös minisztériumot, hogy a közös legfőbb számvevőszék javaslatái alapján az 1914/15. évi elszámolás összeállítására nézve megfelelő uj irányelveket állapítson meg, az 1915/16. és az azt követő évekre vonatkozólag pedig, mert ezekre a háborús évekre előirányzatokat megállapítani egyáltalán nem lehetett, az elszámolásokat is szabályozza. Ezek az irányelvek legfelső jóváhagyással hatályba iá léptek. Ami az 1914/15. költségvetési évet illeti, az erről szerkesztett közösügyi zárszámadás két részre osztható. Az első rész a rendes zárszámadások tagozatát követi és itt az 1914/15. évre alkotmányos uton engedélyezett hitelek közül csak azok számoltattak el, amelyeknek terhére a könyvelések tényleg megejttettek. A hadsereg és a hadi-tengerészet rendes szükségletének hitelei — csekély kivétellel — a zárszámadásban csak- mint a hadiköltségek részbeni fedezésére forditott összegek mutattattak ki. A második rész az összes fegyveres erő hadi költségeiről számol be „Eredményszámadás" alakjában. Ez az eredményszámadás a költségvetési évben felmerült, de érdemleges birálat alá még nem vett tényleges kiadásokat tünteti fel azon célrovatok szerint részletezve, amelyeket a hadügyi és a haditengerészeti igazgatás a közös legfőbb számvevőszékkel együtt még a háború elején megállapított. Az 1915/16. és 1916/17. évekről, minthogy ezekre az évekre alkotmányos uton engedélyezett közösügyi költségvetés nem volt, a közös legfőbb számvevőszék csak eredmény számadásokat tudott készíteni. Ezen évek eredményszámadásai között mégis különbség van abban a tekintetben, hogy mig a normális szükségletek fedezésére folyósított javadalmazásokról szóló 1915/16. évi eredményszámadásban a rendkívüli szükségleteknél első sorban az előző évről áthozott hitelmaradványok állíttatnak szembe a költségvetési év kiadásaival és ez alapon mutattatik ki a kezelési eredmény, addig az 1916/17. évi eredményszámadásban már hitelmaradványok nem foglaltatnak, mert ezek az 1915/16. éven tul átvihetők nem voltak. Áz 1917/18. évről, valamint az 1918. julius hó 1-től október hó 31-ig terjedő időszakról a közös legfőbb számvevőszék az összeomlás miatt már eredménykimutatásokat sem készíthetett. Az osztrák pénzügyminisztérium 7
