Zárszámadás, 1916-1918

Jelentés

47 1918. év őszén történt megszállása miatt az elvesztett területeken működött számvevőségek azokat már egyáltalán elő sem terjeszthették. A,kiadásokra vonatkozó adatok hiányossága mindazonáltal nagyrészt kiküszöbölhető volt azáltal, hogy a legfőbb állami számvevőszékhez annak idején felterjesztett utalványozási jegyzékek alapján vezetett utalványozási főkönyvek az egész évi kezelésre vonatkozólag szolgáltathatták az adatokat és igy az adatok csak annyiban hiányosak, hogy az évi pénzkezelési kimutatásokkal együtt felterjesztendő pótutalványozási jegyzékeknek esetleges adatait, mert ezek a kimutatások a legfőbb állami számvevőszékhez nem érkeztek meg, nem foglalják magukban. A kimutatás adatai tehát a legfőbb állami számvevőszék főkönyveiből merittetvén, a szóban forgó számadási ágazatoknál az utalványozás csak rovatokig menőleg volt kimutatható. Az 1916/17. és 1917/18. számadási évek bevételi előírásának adatai sem voltak a már fentebb előadott okból a pénzügyi tárca több címére vonatkozólag a külső hatóságok adatai alapján megállapíthatók, miért is ezeknél a számadási ágazatoknál — az előírási adatok hiányában — a forgalmi napló adatai alapján sokszor csak egy összegben mutattatik ki az előírás helyett a tényleges bevétel. Ami végül az 1918. évi julius hó 1-től 1918. évi október hó 31-ig terjedő időszak kiadási és bevételi adatait illeti, ezek általában véve teljesek nem lehetnek, mert az 1918. évi októberi összeomlás ezt az időszakot érintette a legsúlyosabban abból a szempontból, hogy ezen időszak utolsó hónapjairól sem utalványozási jegyzékek, sem számadási naplók nem érkezhettek be az elvesztett területeken működött hatóságoktól. IV. Közösügyi kiadások. Az osztrák-magyar monarchia az 1918. év október hó végével megszűnvén, vele együtt megszűnt az a közjogi kapcsolat is, amely Magyarországot az 1867. évi XII. t.-c. alapján Ausztriához fűzte. A közösügyek (külügy, pénzügy és hadügy) intézését végző közös minisztériumok, valamint az azok felett ellenőrzést gyakorló közös legfőbb számvevőszék is ugyanakkor hirtelen feloszlattatván, nem volt meg a lehetősége sem a háborús évek közösügyi gazdálkodására vonatkozó felelősség érvényesítésének, annál kevésbbé, mert a háború tartama alatt ezekről az évekről rendes zárszámadások nem készíttettek. A közösügyi kiadások és bevételek elszámolásának befejezetlen volta egyrészt, másrészt pedig az azokat intéző felelős tényezők hiánya indit arra, hogy a háború alatt a közösügyekre vonatkozólag történt intézkedéseket és tárgyalásokat ugy költségvetési, mint zárszámadási szempontokból a nemzetgyűlés előtt e helyen ismertessem.