Zárszámadás, 1914
Jelentés az 1914. évi zárszámadásról
TÜLKIADÁSOK STB. A „EENDJES" KEZELÉSNÉL. 57 A túlkiadás csekély többi része az 1914. év első felében tartott időközi Országgyűlés, választásokon megválasztott képviselők járandóságait képezi. A napidijaknál felmerült túlkiadás indokai a következők: a) A gazdasági bizottság 1914. évi márczius hó 13-án tartott ülésében hozott határozatával a meghosszabbított ülések alkalmával szolgálatot teljesítő tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére mindenkorra fél napidijat engedélyezett s ennek alapján az 1914. évi február és márczius, valamint április és május hónapokban tartott meghosszabbított ülések alkalmával kiérdemelt napidijak fejében összesen 6.690 K utalványoztatott. b) Az angol parlamenti jog tanulmányozására kiküldött jogakadémiai tanár részére még az 1913. évben elnökileg engedélyezett és a gazdasági bizottság t'Jl4. évi julius hó 15-én tartott ülésében utólag jóváhagyott napidijak utolsó részlete fejében 3.000 K utalványoztatott. r) A gazdasági bizottság 1914. évi márczius 13-án tartott ülésében hozott határozatával az országházi tüzörség létszámát 8-ról 9-re emelte fel, ami az 1914. év első felére 329 K 64 f költségtöbbletet okozott. d) A képviselőház számvevőségénél felszaporodott hátralékok feldolgozása végett a tisztviselők a hivatalos órákon kivül is szolgálatot teljesítvén, részükre a tényleges munkanapokra fél napidíj utalványoztatott, amiből folyólag 1.636 K 50 f kiadás állott elő. e) Az országház épületében felhalmozódott takarítási munkálatoknak kellő időben és kifogástalan teljesítése czéljából már a mult évben felfogadott egy takarítónő az 1914. év első felében is alkalmazásban állott 2 K 80 f napidíj élvezete mellett, ami 504 K kiadási többletet okozott. f) A meghosszabbított ülések folytán felszaporodott irodai munkálatok pontos ellátása czéljából 4 napidíjas irógépkezelönö fogadtatott fel, akiknek költségvetésileg fedezetlen félévi napidíja 3.600 Kt tett. A „Bérek" alrovaton felmerült túlkiadás ; bban találja indokát, hogy az 1914. első felében tartott meghosszabbított ülésekkel kapcsolatban nagyobb mérvben merültek fel műszaki és egyéb munkálatok, amelyeknek ellátására ideiglenes munkaerőket kellett alkalmazni, akiknek járandóságai a költségvetési hitelben fedezetet nem találtak. A „Jutalmak és segélyek" alrovaton jelentkező túlkiadás onnan ered. hogy a gazdasági bizottság 1914. évi január hó 31-én tartott ülésében hozott határozata alapján a képviselőház tisztviselői és egyéb alkalmazottai részére a meghosszabbított ülések alkalmával teljesített szolgálataikért méltányosságból a félhavi fizetés összegének megfelelő 20.662 K 89 f jutalom engedélyeztetett. Ezek után az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz. 33. §-a értelmében és a rendelkezéséhez képest bejelentést igényel, hogy a „Személyi járandóságok" különböző alrovatain olyan kiadások is fordulnak elő. amelyek a költségvetésileg jóváhagyóit tizetési és személyzeti állományrendszer8