Zárszámadás, 1914

Jelentés az 1914. évi zárszámadásról

463 indokolást nem adtak, a legfőbb állami számvevőszék ilyen indokolást nem is szorgalmazott. Ez a felfogás és eljárás arra alapitható, hogy az eddig a költségvetés részletezésében foglalt egyik-másik rovatnak törvényi rovattá tétele csupán folyománya a szóban forgó átalányszerü czimeket illető hitelmegállapitás (az 1913. évi hitelek felerészével szemben: hitelfölemelés) technikájának és nem tekintendő a törvényhozás oly irányú rendelkezésének, mintha ezzel a törvényhozás ebben az átmeneti félévi költségvetési és számadási időszakban a szóban levő czimeknek eddig fennállott átalányszerü jellegét, mely a rovatok közt átruházási jogot biztosit, legalább részben megszüntetni és a rovatok közt eddig fennállott átruházási jogviszonyt erre a félévre megbontani kivánta volna. Az 1914. év első felében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló, többször hivatolt 1914. évi I. t.-czikk ugyanis nem tartalmaz oly rendelkezést, mely a törvényhozásnak ilyen czélzatára következtetni engedne, sőt, amennyiben a törvényhozás azóta is. az 1914/15-iki költségvetési törvényben (1914: XXVII. t.-cz.) ugyanezen czimek hitelét megint csak átalányszerüen egy-egy összegben szavazta meg, ezt a czélzatot egyenesen kizártnak lehet tekinteni. 5. Az 1914. év első feléről szóló zárszámadás alaki berendezését egyben-másban módosítván, ez alkalommal egyszersmind egyszerüsittetett és egyöntetűvé tétetett a részletes zárszámadások (I—VIII. füzet) mellékletszámozása, amennyiben minden tárcza (önálló fejezet) ezentúl egyetlen mellékletszámmal láttatik el, szemben az eddigi gyakorlattal, amely szerint egyes tárczák és önálló fejezetek, nevezetesen az állami adósságok, továbbá a kamatbiztositást élvezett és más vasutak átvétele folytán elvállalt adósságok és a pénzügyministerium minden egyes czimének zárszámadása az állami zárszámadás megannyi külön mellékleteként szerepelt. Ezenkívül intézkedés történt az iránt is, hogy ezek a mellékletszámok a zárszámadásokon az eddiginél feltűnőbb módon juttattassanak kifejezésre, mi az áttekintést az állami zárszámadás egyes részeinek összefüggése és hovatartozandósága felett könnyíti és e kiadvány használhatóságát fokozza. 6. A legfőbb állami számvevőszék zárszámadási jelentésének C. csoportjában, mely a hitellekötéseket tünteti fel, bővíteni kellett a táblázatos összeállítás hasábrendszerét, mert ezúttal nem két évről, hanem három számadási időszakról, nevezetesen az 1912. és 1913. évekről, valamint az 1914. év első feléről kellett kimutatni hitellekötéseket. Itt felmerült az a kérdés, vájjon az 1913. évi hitelekből lekötött összegeknek az 1914. év első felében fel nem használt (meg nem szüntetett) és ezért az 1914/15. évi kezelésbe átvitt részét a számviteli törvény 27. §-ában foglaltak értelmében indokolással kell-e kisérni vagy nem. Egyfelől igaz ugyan, hogy az előadott esetben az 1913. évi hitel maradványoknak ujabb (második)