Zárszámadás, 1914

Jelentés az 1914. évi zárszámadásról

TÚLKIADÁSOK STB. A „ RENDES " KEZELÉSNÉL. 145 1. és 2. tételhez. A havi- és napidijasok, valamint a napibéresek alrovata Kereskedealatt felmerült túlkiadás elsősorban onnan származik, hogy a költségvetésileg lemugy

i raimsténüni. rendszeresített állások egy része átmenetileg napidijasokkal és napibéresekkel voll betöltve. Ugyanis az igazgatóság, az üzletvezetőségek és a külszolgálat részére költségvetésileg rendszeresített évi lizetéses állások száma voll 52.912, ezzel szemben azonban évi átlagban csak 50.956, 1914. évi június hó végén pedig 51.560 állás voll betöltve. Az évi fizetéses állásoknak átmenetileg napidijasokkal és napibéresekkel való betöltése következtében a „Fizetések és lakpénzek" alrovata alatt 2,255.343 K 72 f megtakarítás éretett el, amit a fentebb jelzett 1. és 2. tételek alatt együtt felmerüli 3.340.847 K 93 f túlkiadással szembesítve, a túlkiadás e helyen tulajdonképen csak 1,085.504 K 21 f. Ebből a túlkiadásból mintegy 500.000 K onnan ered, hogy a fizetések és lakpénzek alrovatán az 1914. év első felére az 1913. évi hitelnek fele összegével engedélyezett előirányzatban az 1914. év május hó 1-én esedékessé vált automatikus előléptetések figyel,pinbe véve nem voltak. A fenmaradó 585.004 K 21 f túlkiadás pedig a kisegítő személyzet alkalmazásából ered, ami elkerülhető nem volt, részben a nagyobb vonatkilométerteljesitmény miatt, részben pedig azért, mert az első félévre eső aránylag kedvezőtlenebb téli időszakban a megbetegedések nagyobb száma az illető személyzet pótlását tette szükségessé, továbbá a személyvonatok elöfütése, a tehervonatok késése, a magasabb fékszázalék a mozdony- és a vonatkísérő személyzet létszámának ideiglenes felemelését igényelte. Hogy mindamellett a szóban levő három alrovat alatt felmerült összes kiadások a lebonyolított forgalommal arányban állottak, az kitűnik ezen kiadásoknak a teljesítményekkel való egybevetéséből (1. alább), melynek eredménye ugyan a vonatkilométerenkénti egységtételnél az előirányzattal "szemben némi emelkedést mutat, de az ezerelegytonnakilométerenkénti egységtétel az előirányzati egységtételen alul maradt. A fizetések és lakpénzek, továbbá a havi- és napidijasok, valamint a napibéresek alrovatain 1913. évre előirányzott kiadásokból ugyanis esett: egy tizetö vonatkilométerre 0-972 K, fizető ezerelegytonnakilométerre 3-431 K; a tényleges kiadások pedig tettek: fizető vonatkilométerenkénl 0*981 Kt, fizető ezerelegytonnakilométerenként 3-400 Kt. 3. tételhez. X kilométer- és órapénzeknél felmerült túlkiadást részben a nagyobb vonatkilométer teljesítmény okozta, részben pedig annak kell azt tulajdonítani, hogy a fékszázalék a forgalom biztonsága érdekében emelendő volt. Az elért nagyobb fizető- és önkezelési vonatkilométer teljesítmény (1,015.007 vonatkilométer X 1*3-164 f) mintegy 134.000 K többkiadást indokol, a még fenmaradó, kereken 246.216 1\ túlkiadás pedig a fékezők létszámának 19