Zárszámadás, 1914-1915

Jelentés az 1914-1915. évi zárszámadásról

KUYKB JEL,ENTK8ÜK e- az előző adókirovás közölt mutatkozó különbözelek pedig az adóiv kiállítását követő lészlellizetés alkalmával egyenlitcndök ki. .Minthogy pedig az adókivetést a naptári év elsö telében befejezni nem lehel > igy az adöivek csakis a második negyedévi részletek befizetésére kii fizott határidő után állíthatók ki, az adózóktól az év elsö felében csakis az előző évi adókirovásnak megfelelő összegek követelhetők s igy csakis ezekről az összegekről adható a naptári év elsö felében számadás. A különbözetek csak az adóiv kiállítását követő lészlellizetés alkalmával, vagyis rendszerint a harmadik naptári évnegyedben válván esedékessé, a tényleges állapotnak teljesen megfelelő eljárás az, hogy az 1914. évet illető ezen különbözetek az 1914 15. évi zárszámadásban jussanak kifejezésre. Ezérl s mert a számvevőségek által vezetett főkönyvekben az 1914. cv elsö felére, amint ez fentebb is említtetett, a sommásan könyvelendő állami egyenesadók az 1913. évi törzselöirások (kivetési eredmények) fele összegével lettek előírva, az 1914/15. évre szóló előírást illetőleg a pénzügyminister olyképeu intézkedett, hogy az 1914/15. költségvetési évre berendezett számvevőségi egyenes adó főkönyvekben a sommásan könyvelendő adók czimén : egyrészt az 1914. év elsö leiére szóló ezekben a főkönyvekben az ugyané czimén már előirt összeg (vagyis az 1913. évi kivetés fele összege), másrészt az 1914. évre tényleg kivetett s az adóhivataloknál előirt összeg között mutatkozó különbözet adónemenként pótlólag elöirassék, s ennek megtörténtével készíttessék cl a félévi zárlat, az 1914. évi deczember hó végén mutatkozó állapot szerint. Továbbá aziránt is intézkedett a pénzügyminister, hogy a szóban levő főkönyvek elsö félévi zárlatának a fentiek szerint történt elkészítése után. a költségvetési év második felét illetően, a lajtstronios kivetésen alapuló sommásan könyvelendő állami egyt nesadóknál az 1914. évi kivetés eredményének fele összege Írassék elő adónemenként. Ekként tehát az 1914/15. költségvetési év végéig terjedőleg, valamint ennek megfelelően a következő költségvetési éveket illetően is. a számvevőségi egyenesadó főkönyvekben a sommásan könyvelendő állami egyenesadók összes neménél a törzselöirás két-két részletből, t, i. az elsö félévet illetően a fentiek szerinti kiegyenlítésből, a második félévet illetőleg pedig az e félévet megelőző naptári évre szóló (az 1914/15. évben az 1914. naptári évre vonatkozó) kivetés fele összegéből áll. illetőleg fog állani. A sommásan könyvelendő egyenes adók sorába nem tartozó, azonban szintén lajstromszerüen kivetett hadmentességi dij és fegyveradó. amelyeknél az 1914: I. félévi zárszámadásban a dolog természetének megfelelően csak az évközi pótkivetések eredménye volt kimutatható, az 1914 15. költségvetési évre berendezett számvevőségi egyenesadó főkönyvekben az 1914. évre. a következő költségvetési években pedig mindenkor ama naptári évre szóló kivetés teljes összegével lesz előírandó, amely naptári évre az illető költségvetési évnek az első fele esik.