Zárszámadás, 1913

Jelentés az 1913. évi zárszámadásról

1B 1.682 eln. 1914. Az 1913. évről szerkesztett állami zárszámadást és az állami vagyon mérlegét tisztelettel bemutatván, van szerencsém egyúttal előterjeszteni a legfőbb állami számvevőszéknek ezekre vonatkozó jelentését. A különböző összehasonlítások és főleg -a jelentésnek a kezelés eredményeit feltüntető első része kimerítő adatokkal szolgálván ezen év kezeléséről s az államháztartás egész viteléről, e helyen csak a főösszegek elősorolásával óhajtok általános képet nyújtani. A költségvetési törvény a -rendes kezelésnél a fölösleget 112-518 millió Kval irányozta elő; a zárszámadás szerint a fölösleg 117-029 „ Kt tett, s igy a zárszámadási fölösleg 4-511 millió Kval haladta meg az előirányzalot. • A rendkívüli (átmeneti és beruházási) kezelésben előirányozva volt 112-463 millió K hiány; a zárszámadás szerint a hiány itt tényleg .... 217 358 „ Kt tett, vagyis a rendkívüli kezelés 104-895 millió Kval kedvezőtlenebbül alakult, mint előirányozva volt. Ebből kitetszik, hogy mig a költségvetési törvény a rendes és rendkívüli (átmeneti és beruházási) kezelésben együttvéve a fölösleget 55 ezer Kban állapította meg, addig a zárszámadás 100-329 millió K hiányt mutat, vagyis a kezelés eredménye 100-384 millió Kval volt kedvezőtlenebb a költségvetési előirányzatnál. A költségvetési törvényben engedélyezett hiteleken kivül azonban a kormány külön törvényes felhatalmazás (pót- és rendkívüli hitelek) alapján is jelentékeny bevételek és kiadások teljesitésére volt jogositva. Jelesül jogot nyert a kormány ez alapon külön teljesíteni : bevételt a rendes és rendkívüli kezelésben .... 521-209 millió K erejéig, kiadást a rendes és rendkívüli (átmeneti és beruházási) kezelésben összesen 168-825 „ „ „ mihez képest a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben tett az előirányzott fölösleg .... 352-384 millió Kt. Ezzel szemben a zárszámadásban a külön törvényes felhatalmazáson alapuló rendes és rendkívüli bevétel az előirányzattal egyezően 521-209 millió K,