Zárszámadás, 1912
Jelentés az 1912. évi zárszámadásról
85 TÚL KIADÁSOK STB. A „KENDES" KEZELÉSNÉL. mely túlkiadás a személyi járandóságok alrovatánál elért valamint a dolQgi kiadások alrovatán a különféle kiadásoknál mutatkozó . . . vagyis összesen megtakarítás folytán a fenti száll alá. 19.899 K 68 f, Belügyministerium. 8.420 „ 03 28.319 K 71 f. 239.364 K 82 fre A dologi kiadások alrovatánál mutatkozó túlkiadás indokolásául a minister a következőket adja elő: Az irodai szükségletnél felmerült túlkiadást egyrészt a nyomtatványok árának emelkedése, másrészt pedig a szükségessé vált legnélkülözhetetlenebb orvosi szakkönyvek beszerzése idézte elő. Az épületfentartásnál mutatkozó túlkiadás az intézetek régi voltában találja magyarázatát, mely körülmény majdnem az összes intézetek épületein évről-évre egyre nagyobb összegű tatarozást tesz szükségessé. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy az intézetek régisége folytán évközben igen sokszor oly rendkívüli és sürgős természetű helyreállítási munkálatok merültek fel, amelyeknek költségeiről az előirányzat szerkesztésekor gondoskodás nem történhetett. A házi kiadásoknál felmerült túlkiadást az általános drágaság és az ennek következtében az összes élelmi, felszerelési és fogyasztási czikkek egységáraiban beállott emelkedés okozta. A" túlkiadást nagyban emelte még az is, hogy majdnem az összes intézetekben a beteglétszám meghaladta az előirányzott beteglétszámot, ami természetszerűleg a kiadások megfelelő növekedését vonta maga után. így a budapest-lipótmezei állami elmegyógyintézetben majdnem állandóan 1.300 elmebeteg ápoltatott, holott az intézet költségvetésében a szükséglet csak 1.200 elmebeteg alapul vétele mellett irányoztatott elő. A templomi és temetési kiadásoknál előállott túlkiadás abban találja indokát, hogy a nagyobb beteglétszámnak megfelelően nagyobb volt azoknak a szegény betegeknek a száma, akik után a felmerült temetési költséget, miután fizetni köteles vagy képes hozzátartozókkal nem bírtak, az államkincstár terhére kelleti elszámolni. A gazdasági kiadásoknál azért merült fel túlkiadás, mert az intézetek egyes gazdasági ágait a nagyobb beteglétszám folytán szükségessé vált több termelés elérhetése czéljából fokozottabb mérvben kellett müvelés alá venni, ami természetszerűleg az előirányzatnál nagyobb kiadásokat igényelt. Emelte a túlkiadást még az a körülmény is, hogy az egyes elmegyógyintézetekben, ahol tehén- és sertésgazdaság van, a rosz gazdasági viszonyok folytán a szükséges takarmány nem volt oly egységár mellett beszerezhető, amily egységár az előirányzatnál figyelembe vétetett.
