Zárszámadás, 1911

Jelentés az 1911. évi zárszámadásról

TDLKIADASOK STB. A „KENDES" KEZELÉSNÉL. 235 sabb, jobb és olcsóbb ellátására irányuló kísérletről volt szó, mely az illetőnek Vallás- és köztávozásával megakadt volna. oktatásügyi ministerium. Az 1897. évi XX. t.-czikk végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 41. §-a értelmében azon alkalmazottak (dijas gyakornokok is) rendszeres illetményei, kik egy évre vagy ennél hosszabb időre más számadási ághoz rendeltetnek ki szolgálattételre, mint amelynek létszámába tartoznak, annak a számadási ágnak a terhére irányozhatók elő, melynél szolgálatot teljesítenek. Ez alapon az 1911. évi márczius hó 2-án dijas számgyakornokká kinevezett egyén évi 800 Kás segélydija 1911. évi márczius hó 16-tól kezdve a „Budapesti kir. egyetem" költségvetési czim terhére utaltatott át. Ezen 800 Kás segélydijnak 1911. évi márczius hó 16-ától—1911. évi szeptember bó végéig terjedő időre eső része teszi a fenti 433 K 34 ft, mely összeg azonban fedezetet talál a budapesti tudományegyetemhez az 1911. évi költségvetésben szervezett, de csak ugyanazon évi október hó 1-vel betöltött gazdasági hivatali segédtiszti állás illetményeiben." A minister bejelenti továbbá, hogy a „Rendivüli segélyek" elnevezés alatt nyitott külön uj alrovaton 18.400 K oly kiadást folyósitott, melyről a költségvetésben gondoskodva nem volt. E kiadás a ministertanácsnak 1911. évi november hő 21-én kelt és a pénzügyi tárcza kezelésében a rendes kiadások „Központi igazgatás" czimének 1. „Személyi járandóságok" rovatánál részletesen ismertetett határozatán alapszik. Végül bejelenti még a minister, hogy több, az V. fizetési osztályba kinevezett tudomány- és műegyetemi nyilvános rendes tanárnak a költségvetés részletezésével szemben 6H3 K 33 f oly illetménytöbbletet folyósitott, melyről költségvetésileg gondoskodva szintén nem volt, s amelynek igazolására ennélfogva a minister a következőket adja elő : „Amidőn az 1911. évi XIV. t.-czikk 9. §-a a harmadik ötödéves korpótlék élvezetébe jutásuk után az V. fizetési osztályba kinevezett tudományés műegyetemi nyilvános rendes tanároknak illetmény iránti igényeit rendezte és körülhatárolta, az esetek túlnyomó többségére alapított abból a feltevésből indult ki, hogy már a harmadik ötödéves korpótlék élvezetében álló egyetemi tanároknak fizetése és az azt kiegészítő személyi pótléka együttvéve eléri a 8.000 Kt, vagyis azon összeget, mely a VI. fizetési osztályba sorozott állásban alkalmazottakat ezen minőségben eltöltött tiz évet meghaladó szolgálat után megilleti. Előfordulhatnak azonban és elő is fordultak esetek (például az 1911. évben a budapesti tudományegyetemen hét, a kolozsvári tudomány- és a József-műegyetemen pedig egy—egy eset), amidőn egyetemi nyilvános rendes tanárok — korábbi tanügyi avagy egyéb közszolgálatuknak megfelelő módon beszámítása mellett már a harmadik ötödéves korpótlékot élvezik, ellenben nyilvános rendes tanári 30*