Zárszámadás, 1910

Jelentés az 1910. évi zárszámadásról

181 Túlkiadás merült fel: 1. a havi- és napidijasoknál 2. a napibéreseknél 3. a kilométer és órapénzeknél 4. a ruhailletmények és természetben való ado802.824 K 18 f, ' 5,617.673 „ 44 „ 1,893.338 „ 20 „ Kereskedelemügyi ministerium. mányoknál 5. a jutalmak és segélyeknél 6. a leszámoló hivatalok személyi költségeihez 111.394 „ 93 „ 28.744 „ 23 „ való hozzájárulásnál 24.956 „ 13 összesen . . . 8,478.931 K 11 f. levonva ebből a személyi járandóságok egyéb alrovatainál elért megtakarítást marad túlkiadás mint fent . . 1

,353.992 „ 69 ft, . 7,124.938 K 42 f. 1. és 2. tételhez. A havi- és napidijasok, valamint napibéresek alrovata alatt felmerült hiteltúllépést első sorban annak kell tulajdonitani, hogy a költségvetésileg rendszeresitett állások egy része átmenetileg napidijasokkal és napibéresekkel volt betöltve. Ugyanis az igazgatóság, az üzletvezetőségek és a külszolgálat részére évi fizetéssel engedélyezett állások száma volt 45.385, ezzel szemben azonban évi átlagban csak 43.952, 1910. évi deczember hó végén pedig 44.376 állás volt betöltve. A szóban levő állásoknak átmenetileg napidíjasokkal és napibéresekkel történt betöltése folytán a fizetések és lakáspénzek alrovata alatt 1,183.468 K 38 f megtakarítás éretett el; a havi- és napidijasok, valamint a napibéresek alrovata alatt azonban együttesen 6,420.497 K 62 f hiteltúllépés merülvén fel, indokolást igényel a fedezetlenül maradt 5,237.029 K 24 f. Ezt a 61 ÍVnyi kiadási többletet a lebonyolított nagyobb forgalom okozta, amennyiben ez a körülmény a személyzetnek megfelelő szaporítását elkerülhetetlenné tette. Hogy a nagvobl) forgalom által igényelt személyzetszaporitás a gazdasági szempontok figyelembe vételével történt, illetve, hogy a szóban levő három (1 — 3.) alrovat alatt felmerült összes kiadás a lebonyolított forgalommal arányban volt, kitűnik az alábbi egységtételek alakulásából. A fizetések és lakpénzekre, továbbá a havi- és napidijasokra, valamint napibéresekre előirányzott kiadásokból esik: egy fizető vonatkilométerre 0-965 K, fizető 1.000 elegytonnakilomélerre 3-566 K. a tényleges kiadások pedig tettek 0-949 Kt, illetve 3-371 Kt. Ezek szerint tehát a tényleges kiadások viszonylag kisebbek voltak, mint a költségvetésileg megállapított kiadások mindamellett, hogy a forgalom