Zárszámadás, 1910
Jelentés az 1910. évi zárszámadásról
TÚLKIADÁSOK STB. AZ „ÁTMENETI 1 1 KEZELÉSNÉL. 337 Néhány törvényhatóságban és községben azonban a jelzett köztartozá- Kereskedesok a magyar királyi államvasutak alkalmazottaira az emiitett rendelkezések lem ugy ° • rmnisterium. daczára is kivettettek s a pótadók behajtása iránt intézkedések tétettek, minek folytán az adóval sújtott alkalmazottak az ellen az időközben felállított közigazgatási bíróságnál panaszt tettek. A közigazgatási bíróság azonban azon az alapon. mert az 1893. évi IV. törvényczikk az adómentességet csak a hatálya alá esö állami tisztviselők javára biztosítja, s mert ezen törvény 21. §-ában az államvasuti alkalmazottakat a törvény határozatai alól egyenesen kiveszi, a panaszlókat keresetükkel elutasította és a kirótt adók megfizetésére kötelezte. A közigazgatási bíróságnak ezen Ítéletére támaszkodva, Budapest székesfőváros tanácsa is elrendelte, hogy a magyar királyi államvasutak alkalmazottai terhére az 1895. évtől kezdődöleg a székes fővárosban előirt IV. oszt. kereseti adó után esedékes községi adók pótlólag előirattassanak és beszedessenek. Ez az ügy felebbezés folytán szintén a közigazgatási bírósághoz került, mely alkalommal a bíróság az államvasutak alkalmazottainak községi adófizetési kötelezettségét ismételten kimondotta, s egyszersmind az államvasutakat a szóban forgó községi pótadó közvetlen megfizetésére kötelezte. Egyfelől tehát köteles volt az államvasút a kérdéses pótadót a fővárosnak kifizetni, másfelől azonban jogában állt viszont az ilykép előlegezendő összegeket azon alkalmazottaitól behajtani, akiket az adótartozás tulajdonképen terhelt volna. Minthogy azonban a főváros az adót nem egyénenként, hanem az 1894. évben Budapesten lakott államvasuti alkalmazottak által tizetett állami adónak 25°/„-át tevő átalányösszegben vetette ki, az adónak egyénenként való megállapítása és behajtása az elmúlt évek hosszú során történt igen nagymérvű áthelyezések, elhalálozások és nyugdíjazások következtében az államvasutaknak nagyrészt lehetetlenné vált, másrészt pedig oly nagy munkát és költséget okozott volna, mely a behajtható összeggel arányban nem állott volna. Ennélfogva a székesővárosnak ezt a követelését véglegesen a vasutintézet terhére kellett elvállalni. II. czim. M. kir. központi statisztikai hivatal. Előirányzat nélküli kiadás. 3. rovat. Országos községi háztartási statisztika költségeire: utalványoztatott 19.000 K. Amint az 1909. évi állami zárszámadást kisérő jelentésben (I. 295 oldalt) előadatott, a központi statisztikai hivatal 1909. évi munkatervében felvétetett az országos községi háztartási statisztika is. Az e czimen várható 38.000 K összköltség első részletéről azonban ugyancsak az előző évi jelentésben ismertetett okoknál fogva s nevezetesen a szóban levő munkálatokra vonatkozó tárgyalások befejezetlensége miatt az 1909. évi költségvetés keretében nem történhetett 43
