Zárszámadás, 1909

Jelentés az 1909. évi zárszámadásról

588 EGYÉB JELENTÉSEK. mindazonáltal intézkedett a minister az iránt, hogy a jelzett átengedés a földmivelésügyi minister által az 1911. évi költségvetéssel kapcsolatban az állami ingatlanok elidegenítéséről beterjesztendő évi jelentés útján a törvényhozás jóváhagyása alá terjesztessék. 5.—H. tételhez. A Tiskovac községben fekvő s a 46. sz. tkvi betétben felveti 504 O-ölíiyi ingatlanok tulajdonosa a telekkönyv szerint a kir. kincstár, tényleges birto*kosa azonban a Torlica-féle házközösség Volt. E liázközösség feje azt állította, hogy az említeti ingatlant a kincstártól megvette s a vételárat ki is fizette, ezt azonban igazolni nem tudta, mindazonáltal kérte az ingatlan telekkönyvi átíratásához az engedély kiadását. Nevezettnek ezen kérelme teljesíthető ugyan nem volt. de a fenforgó méltányossági tekintetekből az ingatlan a házközösségnek 15 K becsértékben felajánltatott, mit a házközösség elfogadván. a vételi szerződés megköt letett. A grabovcei kincstári vakans ingatlanoknak 1898-ban engedélyezett eladása alkalmával az 1.090. helyrajzi számú 1.321 D-öl kiterjedésű parczella eladatlan maradt, mivel teljesen terméketlen lévén, vevő arra nem akadt. Az 1909. évben erre vevő jelentkezvén, 29 K 64 f becsérték, mint kikiáltási ár melletl az ingatlan nyilvános árverésre bocsáttatott s 45 K vételáron eladatott. A Surduk községben fekvő kincstári vakans ingatlanoknak eladása alkalmával az 553., 554., 555. és 2.927/a helyrajzi számok alatt felvett parcellák eladatlanok maradtak, mivel azok a Duna folyam apró szigeteiből állanak s minden áradás után alakjukat változtatják, sőt némelykor teljesen eltü.mek. Az 1909. évben ezen ingatlanokra is vevő jelentkezvén, azok a kataszteri tiszta jövedelem alapján megállapított 655 K becsérték, mini kikiáltási árral szemben nyilvános árverésen 660 K vételárért magának Surduk községnek eladattak. A surcini 375. sz. tkvi bététben foglalt 22 hold 544 D-öl kiterjedésű vakans ingatlanok eladása Szurcsin község részére 236 K vételáron már 1897-ben engedélyeztetett s ezen eladáshoz a horvát-szlavón országgyűlés 1897. év január hó 23-án megtartott ülésében hozzá is járult. Az ingatlanokra vonatkozó tulajdoni és birtokviszonyok rendezése azonban csak 1909. évben fejeztetvén be, az eladás véglegesítése az adás-ve vési szerződés jóváhagyásával csak ekkor történi meg. Az itt felsorolt okoknál fogva az 5—8. tételek alatt tárgyalt ingatlanok 1909. évi részletes birtokeladási kimutatásba még felvehetők nem voltak, intézkedett azonban a minister az iránt, hogy ezek az eladások a földinivelésügyi minister által az 1911. évi költségvetéssel kapcsolatban az állami ingatlanok elidegenítéséről az országgyűlés elé terjesztendő évi jelentésbe felvétessenek s ekként a törvényhozás jóváhagyása alá terjesztessenek. .9. tételhez. Az Alsóhámor község határában fekvő ingatlanok a törvényhozás utólagos jóváhagyásának feltétele mellett örökáron abból a szempontból adattak el, mert azok a vevő kincstári munkások, illetve azoknak jogutódai