Zárszámadás, 1909

Jelentés az 1909. évi zárszámadásról

80 ISMEBTETÉ8E A KEZELÉSI EREDMÉNYEKNEK. tényleges kiadásban, és pedig : átmeneti kiadásokban: az 1908. évi L. t.-czikk alapján ..... 121,791.218 K 44 ft, a költségvetést kiegé­szítő törvények és felhatalmazások alapján 7,299.114 , 53 „ összesen 129,090.332 K 97 ft; beruházásokban: az 1908. évi L. t.-czikk alapján 147,899.835 K — ft, a költségvetést kiegé­szítő törvények és felhatalmazások alapján 52,016.392 „ 43 , összesen 199,916.227 „ 43 , 329,006.560 K 40 f, a zárszámadás szerint tehát a rend­kívüli kezelés tényleges hiánya 30,352.777 K 67 f, a mi az előirányzott fölösleggel 27,217.785 „ 68 frel szemben kedvezőtlenebb . . 57.570.563 K 35 frel. A rendkívüli kezelés pénztári eredményére ugyanazok a tényezők hatottak, amelyek az előírásnál, illetve utalványozásnál a különbözetet elő­idézték, azzal a különbséggel, hogy a rendkívüli bevételként előirt 301.617.540 K 18 frel szemben 2,963.757 K 45 frel kevesebb folyt be, az átmeneti kiadá­sokra és beruházásokra együttvéve utalványozott 342,087.927 K 73 fnél pedig 13,081.367 K 33 frel kevesebb fizettetett ki: a be nem folyt 2,963.757 K 45 f a cselekvő hátralékot, a ki nem fizetett 13.081.367 K 33 f pedig a terhelő hátralékot gyarapította. Kapcsolatban az előadottakkal és különös fontosságánál fogva kimu­tatandónak véli az állami számvevőszék azt is, hogy a megszavazott, közigaz­gatásilag előirt és pénztárikig foganatosított bevételek közt olyanok is vannak, a melyek kölcsönökből erednek, következésképen az állam folyó jövedelmeinek nem tekinthetők;, továbbá a kiadások közt olyanok, melyek állami adósságok konverziójából származnak s ennélfogva az államháztartást nem illethetik; végre a zárszámadásban szerepelnek az 1904. évi XIV. és 1908. évi XXXI. t.-czikkek alapján foganatosított vasúti és más beruházások költségei s ezek fedezete, amelyek az idézett törvények értelmében az államháztartás egyéb eredményeitől elkülönítve tüntetendők ki.

Next

/
Thumbnails
Contents