Zárszámadás, 1909

Jelentés az 1909. évi zárszámadásról

T1JLKIADÁ&0K STB. A „RENDES" KEZELÉSNÉL. 237 a Diák-asztal kedvezményeiben való ingyenes részesítése ugyanis szintén Vallás- és köz­ösztöndij jellegű. oktatásügyi J J a ministerium. Végül megjegyzi a minister, hogy ezeket a túlkiadásokat, melyek elkerül­hetetlenek voltak, a többi alrovatnál a lehető megtakarításokkal csökkentette s így lett az összes tényleges túlkiadás mindössze 794 K 63 f. 43. czim. Iparművészeti iskola. Ezen czimnél, melynek személyi járandóságai és dologi kiadásai között az 1908. évi L. (költségvetési) t.-czikk 6. §-a értelmében az átruházási jog engedélyezve van, a megszavazott 252.236 K hitellel szemben végeredményben 870 K 66 f megtakarítás mutatkozik ugyan, de az utalványozott 251.365 K 34 fben tiszteletdijak gyanánt utalványozott oly kiadások is foglaltatnak, melyek sem a részletes költségvetésben, sem az azt kisérö indokolásban felemlítve nem lévén, az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-czikk 22. §-a értelmében zárszámadási indokolást igényelnek. Az állami számvevőszék észrevétele folytán a minister ezekre nézve a következőket adja elő: Az administrativ ügyek nagymérvű felszaporodása miatt a számszak­szeríiséget igénylő ügyek tárgyalására számvevő szakközeget kellett alkalmazni. Ennek a szakközegnek 1.200 K tiszteletdíj utalványoztatott. Ugyanilyen szak­közeg van tiszteletdíj mellett alkalmazva sok más intézménynél, igy az országos m. kir. színművészeti akadémiánál, képzőművészeti főiskolánál, stb. Ezenkívül egy tollnok helyettesitéseért utalványoztatott 300 K tiszteletdíj, ami megokolását abban leli, hogy a tollnokot hosszabb időre külföldi tanul­mányútra kellett kiküldeni s ez alatt az idő alatt helyettesítése vált szükségessé. Előirányzat nélküli kiadás. 3. rovat. Behajthatlan fizetési előlegek kiegyenlítésére : utalványoztatott 625 K. E kiadásokra nézve a minister a következőket adja elő: A 625 Kból 605 K az országos m. kir. iparművészeti iskola volt cz. igaz­gatója után maradt fizetési elölegtartozás kiegyenlítésére fordíttatott. Az illető után ugyanis nemcsak hogy cselekvő vagyon nem maradt, hanem, amint az hiteles okmányokkal igazoltatott, 10.000 Kt meghaladó tartozás, minélfogva a fenti összeg mint behajthatatlan végleg a kincstár terhére volt elszámolandó. A 625 Kból még fenmaradó 20 K fizetési elölegtartozás az iparművé­szeti iskola elhalt szolgája után maradt törlesztetleniü. Minthogy ezen elhalt szolga után semmiféle vagyon sem maradt, melyből a 20 K elölegtartozás behajtható lett volna, azt mint behajthatatlan fizetési előlegtartozást szintén a kincstár terhére kellett véglegesen elszámolni.

Next

/
Thumbnails
Contents